Európai Unió;infláció;Eurostat;

„Szankciós infláció”: most éppen csaknem két és félszer haladja meg a magyar pénzromlás az uniós átlagot

Valamiért továbbra is csak Magyarországot sújtja kiugró mértékben a válsághelyzet.

Bár Orbán Viktor és a kormánya nyilatkozatai alapján az inflációt keményen letörik, péppé verik, krumplipüré-állagúra püfölik, sőt, Szentkirályi Alexandra szerint a pénzromlás konkrétan gyomrost kapott és térdre rogyott, a valóság egyelőre nem látszik igazolni ezt. 

Az ígéret szerint év végére az infláció egyszámjegyű lesz, ám ha sikerülne is a terv, akkor is kissé elkésve. Az Eurostat hvg.hu által ismertetett legfrissebb adatai szerint ugyanis az infláció mostanra mindössze két uniós tagállamban nem egyszámjegyű: az egyik az az Orbán-kormány állítólagos erőfeszítései ellenére is tökutolsó Magyarország, a másik Csehország, ahol éppen tíz százalék körül billeg.

Konkretizálva ez azt jelenti, hogy 

augusztusban az EU árai átlagosan 5,9 százalékban voltak nagyobbak a tavaly augusztusinál, ehhez képest Magyarországon ugyanez a szám 14,2 százalék.

Ezzel hazánkban azóta is toronymagasan a legmagasabb az infláció, a második helyen lévő Csehország 10,1 százalékon áll jelenleg. Őket Szlovákia, Lengyelország és Románia követi 9,6, 9,5 illetve 9,3 százalékkal, vagyis a régió többi országa már elérte azt az egyszámjegyű inflációs célt, amit az Orbán-kormány csak az év végére ígér.

Jelen állás szerint Dániában, Spanyolországban és Belgiumban a legjobb a helyzet, ott 2,3, illetve 2,4-2,4 százalék a drágulás üteme.A 27 tagállamból 11-ben már 5 százalék alatti a mutató. A Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által nemrégiben gyakorlatilag eltemetett Németország bár az uniós átlag feletti, 6,4 százalékos inflációt tudhat magálénak, attól azért nem kell tartania, hogy kialakul az a helyzet, mint hazánkban.

A hvg.hu szerint a mostani adat jelentőségét az is adja, hogy most látszik először, mennyire sokat jelent a rezsicsökkentés kiesése a bázishatásból.

Az Eurostat szerint a magyar háztartási energia árai 7,8 százalékkal alacsonyabbak, mint egy éve. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy bár a rezsicsökkentés részleges kivezetése tavaly rögtön egy óriási ugrást okozott az árakban, ami ősszel még tovább is nőtt, azóta csökkenni kezdett, ahogy az energiával egyre többen spórolni kezdtek és lecsengett az első pánik.

Az élelmiszerinfláció ugyancsak toronymagasan Magyarországon a legmagasabb: 17,1 százalékkal lettek átlagosan drágábban az élelmiszerek, mint tavaly ilyenkor, szemben az uniós átlag 10,6 százalékkal.