Azerbajdzsán kedden „terrorellenes műveletet” indított a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsán részét képező, örmény többségű Hegyi-Karabah területén. Az azeri kormány állítja, hogy a polgári lakosságot és a polgári infrastruktúrát nem célozzák, csakis „jogos katonai célpontokat tesznek harcképtelenné”, továbbá „humanitárius folyosókat és befogadási pontokat” nyitottak, hogy a szeparatista örmény „főváros” Sztepanakert lakói elhagyhassák a várost. A bakui védelmi minisztérium az Örményország által támogatott helyi örmény szakadár erők „szisztematikus” ágyúzására hivatkozva indokolta a műveletet és magas szintű harckészültséggel vádolta a szeparatistákat.
A harcok néhány órával azután kezdődtek, hogy Azerbajdzsán közölte: négy rendőr és két civil halt meg aknarobbantásokban Hegyi-Karabahban, a történtekért pedig a szeparatistákat okolta. Baku azt is állította – a terrorellenes műveletről tájékoztatták mind az orosz békefenntartó kontingenst, mind a török-orosz megfigyelőközpontot, a moszkvai külügy azonban azt közölte, az akció kezdete előtt néhány perccel jött az értesítés. Az örmény külügyminisztérium Deutche Welle által idézett közleménye teljes körű agresszió kirobbantásával vádolja Azerbajdzsánt, valamint azzal, hogy etnikai tisztogatást kísérel meg a térségben.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Azerbajdzsán nemcsak a szakadárokat, hanem Örményországot is vádolja. A bakui védelmi minisztérium keddi közleménye az örmény szeparatista „rezsim” feloszlatását, valamint az örmény erők teljes és feltétel nélküli kivonását követelte a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahból a béke feltételeként, Örményország viszont tagadja a katonai jelenlétét a térségben.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök felszólította az orosz békefenntartó kontingenst, hogy tegyenek eleget küldetésüknek és biztosítsák az általuk felügyelt terület békéjét.
Oroszország azonban nem vállalt nyílt konfliktust Azerbajdzsánnal és a mögötte álló Törökországgal,
csupán a hegyi-karabahi konfliktusban részes feleket szólította fel a korábbi tűzszüneti megállapodások tiszteletben tartására, és közölte, hogy kapcsolatban áll Azerbajdzsánnal a szakadár térségben folytatott „terrorellenes műveleteivel” kapcsolatban.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő az MTI szerint azt mondta, a Hegyi-Karabah miatt kiéleződött örmény-azeri konfliktussal kapcsolatban a fő feladat az el nem ismert köztársaságban élő emberek biztonságának szavatolása, valamint Jereván és Baku meggyőzése arról, hogy hagyjanak fel az erőszakkal, és kezdjenek tárgyalásokat. „Van egy kellően szilárd és megvalósítható alap a rendezéshez” - mondta Dmitrij Peszkov, utalva a harci cselekmények beszüntetéséről 2020-ban megszületett orosz-azeri-örmény háromoldalú megállapodásra. Hozzátette, hogy figyelembe kell venni az új realitásokat, vagyis azt, hogy az örmény fél elismerte Azerbajdzsán területét az 1991-es állapotok szerint.
A moszkvai katonai tárca kedd este közölte, hogy az orosz békefenntartó erők 469 embert, köztük 185 gyereket menekítettek ki Hegyi-Karabah veszélyes övezeteiből, kilenc sebesültet pedig, köztük négy gyereket orvosi ellátásban részesítettek. A békefenntartó erők parancsnoksága a szemben álló feleket a tűz beszüntetésre szólította fel.
Törökország eddig nem nyilatkozott az ügyben.
Az örmény-azeri konfliktusban az utóbbi időben közvetítői szerepet vállaló Európai Unió felszólította Azerbajdzsánt, hogy „azonnal” hagyja abba a katonai akciót. Ugyanezt sürgette Franciaország és Németország is, Emmanuel Macron az ENSZ BT összehívását is felvetette, Antony Blinken amerikai külügyminiszter azonnali egyeztető tárgyalásokat kezdett minden érintett féllel.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács kedden nyilvánosságra hozott közleményében elítélte Azerbajdzsán „agresszív katonai hadműveletét Hegyi-Karabahban”, és azonnali tűzszünetre szólított fel. Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára az MTI szerint azt írta, „mélységes aggodalmat” érez a karabahi régió körüli katonai eszkalációról szóló jelentések miatt, Azerbajdzsánt pedig a támadás leállítására szólította fel.
Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke azt írta, elképzelhetetlen, hogy éppen, amikor a humanitárius utánpótlás Hegyi-Karabahba szállításával kapcsolatos helyzet javulni látszott, „Azerbajdzsán úgy döntött, hogy erődemonstrációba kezd. Ez minden bizonnyal komoly csapást jelent a Dél-Kaukázus fenntartható békéjének és stabilitásának kilátásaira” - fogalmazott.
Hegyi-Karabah kapcsán már két háborút folytatott Azerbajdzsán és Örményország, legutóbb 2020-ban.