E hét elején Brüsszelben mutatták be azt a német és francia szakértők által összeállított tanulmányt, amely az Európai Unió működésének, döntéshozatalának és intézményrendszerének reformjára tesz ajánlásokat. A jelentést a berlini és a párizsi kormány rendelte meg, de nem a hivatalos álláspontjukat tükrözi. A két ország inkább gondolatébresztőnek szánja a javaslatcsomagot a tagállamok és az uniós intézmények számára.
Általános vélemény, hogy az újabb bővítési hullámra készülő integráció nem áll készen friss tagok befogadására, így a működését gyökeresen át kell alakítani. A németek és a franciák szerint a kezdő lépéseket még a júniusban esedékes európai választások előtt meg kell tenni. A reform témája már a jövő héten napirendre kerül az EU-ügyi miniszterek nem hivatalos ülésén, majd az állam- és kormányfők októberi granadai találkozóján. A szándék az, hogy a vezetők decemberben egyértelmű jelzést küldjenek arról, hogy a bővítésnek és a reformnak együtt kell járnia.
A szakértői csapat számos ajánlást fogalmaz meg a döntéshozók számára, amelyek jelentős része a demokratikus normák és a jogállamiság megerősítését szolgálja. Leszögezik, a jogállamiság nem csak az EU egyik alapértéke, hanem olyan alkotmányos elv, amelyen a közösség legtöbb szakpolitikája alapul. Ha nem függetlenek a nemzeti bíróságok, nem lehet érvényt szerezni az együttműködést meghatározó szabályoknak. Az Európai Uniónak azonban korlátozott a képessége a jogállamiság tiszteletben tartásának kikényszerítésére, ezért a brüsszeli eszköztár megerősítésére van szükség – fogalmaznak.
Javasolják, hogy a felzárkóztatási támogatások felfüggesztésével járó jogállamisági eljárást ne csak a rendszerszintű korrupció esetén vesse be az EU, hanem akkor is, ha egy kormány szisztematikusan megsérti a demokratikus alapértékeket, például semmibe veszi a sajtószabadságot. Ennél súlyosabb következményekkel járna a 7. cikkelyes eljárás javasolt módosítása, a kutatók
nemcsak a szankciók kiszabásához szükséges egyhangú döntés követelményét szüntetnék meg az állam- és kormányfői testületben, hanem felgyorsítanák és automatikussá tennék az elrendelésüket is.
A lehetséges lépések az adott országnak járó támogatások megvonásától, a belső piachoz való hozzáférésének korlátozásán át, szavazati jogának a felfüggesztéséig terjednének. Mint a tanulmány szerzői megállapítják, ilyen súlyos szankciók elvennék az érintett tagállam kedvét attól, hogy az integráció belső körének a tagja maradjon, és inkább a laza társulás felé taszítanák. Bár nem nevesítik ajánlásaik célpontját, többen Magyarországra ismernek, mondván, íme a recept, az EU hogyan próbáljon megszabadulni legrenitensebb tagállamától.
– A szakértői anyag nem javasol olyan mechanizmust, amely a jogállamiságot rendszerszinten megsértő tagállamok kiszorítását célozná, és természetesen nincs ilyen szándéka a német kormánynak sem – mondta lapunk kérdésére Anna Lührmann német Európa-ügyi miniszter, aki csütörtök este egy online fórumon beszélt az EU reformjáról készült német-francia javaslatcsomagról. A politikus ugyanakkor leszögezte, hogy a közösségnek hatékonyabban kell védenie a jogállamiságot és ehhez élesítenie kell az eszköztárát. Lührmann elismerte, hogy a tagállamokat nehéz lesz megnyerni a majdani reformokhoz, különösen azokhoz, amelyek egyhangú döntést igényelnek. Ilyen a 7. cikkelyes eljárás szigorítása is.