Ma kezdi meg a spanyol képviselőház Alberto Núnez-Feijoó néppárti (PP)- miniszterelnök-jelölt kormányprogramjának vitáját. A szavazás első körét szerdán tartják, ahhoz, hogy Spanyolország miniszterelnökévé váljon, Feijoónak 176 támogató voksra van szüksége. A konzervatív jelölt azonban az egy hónapos kormányalakítási tárgyalások során nem tudott új támogatókat szerezni, a PP 137 mandátuma mellett a szélsőjobb Vox 33 mandátumára, valamint a Navarrai Népi Unió (UPN) és a Kanári-szigeteki Koalíció (CCa) egy-egy voksára, összesen 172-re számíthat. Minden nemzetiségi párt elzárkózik attól, hogy egy szélsőjobbra támaszkodó Feijóo-kormány létrejöttéhez hozzájáruljanak. Márpedig a Vox nélkül esély sincs jobboldali kormánytöbbségre, mint ahogy a Pedro Sanchez vezette szocialisták sem tudnak kormányt alakítani a katalán szeparatisták támogatása nélkül.
Ha a parlamenti szavazás első körében nem szerez abszolút többséget Feijóo, a pénteki második körös szavazáson már az egyszerű többség is elegendő lenne. Ez is csak abban az esetben képzelhető el, ha addig a szocialista Pedro Sanchez mögött körvonalazódó 178 fős koalíción belül szakadás történik.
Ami végső soron nem zárható ki, annak ellenére, hogy a parlament alakuló ülésén a házelnök választáskor olajozottan működött a jobb-szélsőjobb kormányzást elutasító sokpárti, soknemzetiségű szavazógépezet, és a szocialisták jelöltje első körből megszerezte a képviselőház elnöki tisztségét.
Feijóonak végső soron „csupán” négy képviselőt kellene megnyernie, és a vasárnap esti sikeres „szeparatizmus elleni” tömegtüntetés után a spanyol baloldali politikusok a „tamayoizmus” újjáéledésétől tartanak és máris törvénytelenséggel vádolják a Néppártot. (2003. június 30-i a madridi közgyűlési szavazáson két szocialista képviselő, Eduardo Tamayo és María Teresa Sáez tartózkodásukkal akadályozták meg saját pártjuk jelöltjének győzelmét, a Madridi Közösség elnöki tisztségére. A két PSOE képviselőt azzal vádolták meg, hogy a PP megvette szavazataikat, a vádat azonban nem sikerült bebizonyítani.)
Patthelyzet alakult ki Madridban, új választások jöhetnek, ha nem sikerül kormányt alakítaniA baloldali El Pais napilap beszámolója szerint a PP most is ezirányba lépett. Juanma Moreno andalúziai PP elnök felszólította a szocialista képviselőket, hogy lázadjanak és cselekedjenek „állami lelkiismerettel” az ellen, hogy Sanchez kormányalakítása érdekében amnesztiát ígért a katalán szeparatistáknak.
A Néppárt jó érzékkel vetette be a felhívást, a PP és Fuijóo támadással védekezik. Mivel csodával lenne határos, ha a regionális nemzetiségi – baszk és katalán – pártok rá voksolnának, ezért a szocialista körökben sem idegen katalán szeparatizmus elleni félelemre épít. A száműzetésben élő EP-képviselő, a Carles Puigdemont vezette Együtt Katalóniáért (JxCat) 7 mandátumával királycsináló pozícióban van, a támogatásért pedig amnesztiát kér a 2017-es alkotmányellenes katalán függetlenségi referendum megrendezése kapcsán elítélteknek. Bár Sanchez mindeddig ezt nem ígérte meg nyilvánosan, csupán a regionális nyelvek társnyelv státusát biztosította, minden politikai erő tényként kezeli az amnesztia ígéretet.
A Néppárt ennek elutasítására rendezett vasárnap tömegtiltakozást és a Vox-al közösen október 8-ra újabb megatüntetést hirdetett meg.
Az El Mundo konzervatív napilap szerint a Néppárt egyik legsikeresebb tiltakozása volt a vasárnapi. A PP tüntetéseire általában 20-30 ezren szoktak kimenni, vasárnap a hatóságok szerint 40, a szervezők szerint 60 ezren voltak jelen. A konzervatív lap több olyan szocialista szavazót is megszólaltatott a helyszínen, akik „volt” szavazónak mondták magukat és jelezték, az amnesztiát elutasítják, az ország területi egységének fenyegetését látják benne.
Mivel szimbolikus-érzelmi kérdésről van szó, a katalán amnesztia kérdése banánhéjnak bizonyulhat Sanchez számára és valóban újraélesztheti Tamayo-szellemét.
Tízezrek tiltakoztak Madridban a katalán szeparatisták amnesztiája ellenA konzervatív Néppárt elnökét kérte fel kormányalakításra a spanyol király