prostitúció;

2023-09-26 06:45:00

Négy éve nem készült átfogó felmérés a szexmunkásokról, de a jelek arra utalnak: mind többen indulnak külföldre dolgozni

Noha rendívül kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekről van szó, egyre kevesebbet tudni róluk.

– Két-három évvel ezelőtt körülbelül 7-10 ezer szexmunkás dolgozott Magyarországon, de ma már biztosan nincsenek ennyien, mert a romló gazdasági helyzet és a változatlanul rossz hazai szabályozás miatt újra tömegesen vándorolnak ki külföldre – mondta lapunk érdeklődésére Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZEXE) elnöke. Az érdekvédő hozzátette: noha rendívül kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekről van szó, egyre kevesebbet tudni róluk, mert nincs pénz átfogó felmérésre. Ennek az az oka Földi Ágnes szerint, hogy az utóbbi években egyre nehezebben jutnak pályázati pénzekhez, így mind korlátozottabbak a lehetőségeik:

– Két önkéntessel dolgozunk, pályázatíróra már évek óta nem telik. De ha lenne pályázatírónk, akkor sem reménykednék különösebben, mert ameddig tudtunk pályázni, addig sem nyertünk.

A szervezet legutóbb 2019-ben készített – nem reprezentatív, online – felmérést, amelyben 202 szexmunkás válaszolt a kérdésekre. Akkor az derült ki, hogy többségük városokban él, az átlagéletkoruk 36 év, a legfiatalabb 18, a legidősebb 64, és 90 százalékuk nő.

Az előírások szerint 2000. március 1-ig minden 50 ezer fő fölötti településen türelmi zónákat kellett volna kijelölnie az önkormányzatnak, de ez, egy-két kivételtől eltekintve, sehol nem történt meg.

– A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a prostitúció „tömeges megjelenése esetén” létre kell hozni kijelölt területeket. Igen ám, de mi számít tömegesnek? Öt szexmunkás már tömegnek számít? Vagy tíz? Mivel ez nincs meghatározva, az önkormányzatok inkább mulasztásos törvénysértést követnek el, mivel nem kockáztatnak szavazatvesztést türelmi zóna kijelölésével – foglalta összes sokadszor is a fő problémát Földi Ágnes. Ahogy a türelmi zónák, úgy a védett területek kérdése sem oldódott meg az évek alatt. Oktatási, egészségügyi, kulturális intézmények, templomok, rendőrségi épületek 300 méteres sugarú körében tiltott a prostitúció, ahogy a főutaktól számított 50 méteres, az autópályáktól mért 100 méteres sávban is. Ha ilyen helyeken dolgozik egy szexmunkás, szabálysértést követ el, csakhogy sem ők, sem a rendőrök nem méricskélik, hol legális és hol illegális álldogálni.

A rendőrség adatai szerint 2021-ben 18, 2022-ben 24 eljárás indult azért, mert valaki szexuális szolgáltatást kínált védett övezetben. Idén júliusig 16 ilyen eset volt. Tiltott kéjelgésért – ebben a kategóriába is besorolható a védett övezetek tilalmának megszegése vagy az orvosi vizsgálat elmulasztása – 2022-ben 1237 eljárás indult, idén júliusig pedig 1198. 2023 júliusáig prostitúció miatt 18 személyt ítéltek összesen 303 nap elzárásra. Emellett 600-an kaptak helyszíni büntetést összesen 19,4 millió forint értékben, pénzbírsággal 264 szexmunkást sújtottak összesen 30 milliós összértékben. Harmincan közérdekű munkával „bűnhődtek”

További gondot okoz, hogy nem csak az utcán dolgozók kockáztatnak büntetést, hanem azok is, akik interneten hirdetik magukat – Földi Ágnes szerint ma már a szexmunkások 95 százaléka így talál kuncsaftokat. Így sem könnyű azonban a szabályoknak megfelelni.

– Hivatalosan szexuális szolgálatatást csak saját ingatlanban lehet nyújtani, vagy bérleményben. Kevésbé jellemző az, hogy a testéből él az, akinek már van saját lakása. A bérlemény viszont ingoványos terep. Az, aki szexmunkára adja bérbe a lakását, a törvény szerint az üzletszerű kéjelgés elősegítőnek számít, ami egytől három évig tartó börtön büntetéssel sújtható. Ez alól csak az képez kivételt, ha a bérbeadó nem tud a tevékenységről. Ha többen dolgoznak egy lakásban, és mind szerepelnek a bérleti szerződésben, akkor szintén egymás elősegítőinek számítanak – sorolta a szabályozás ellentmondásait Földi Ágnes.

2023-ban egyébként mindössze 19 olyan esetet regisztrált a rendőrségi statisztikai adatbázis, ami üzletszerű kéjelgés elősegítésnek minősül. Ugyanakkor a valós szám ennek sokszorosa lehet.

Az állandó fenyegetettség önmagában nehéz helyzetbe hozza azokat a szexmunkásokat, akik a szabályokat betartva, adót fizetve – jobbára KATÁ-s vállalkozóként – jogszerűen szeretnének dolgozni. Mindez és a romló gazdasági helyzet, az infláció megint vonzóbbá teszi a jól fizető külföldi állásokat a szexmunkások számára – pedig az utóbbi években Földi Ágnes szerint nem volt jellemtő a tömeges kivándorlás. Mivel Németország, Ausztria, Hollandia nem ratifikálta a New York-i egyezmény bordélyházak üzemeltetésének tilalmára vonatkozó részét, ott legálisan, zavartalanul dolgozhatnak jóval nagyobb fizetésért a magyar szexmunkások.

Bár az itthon maradókról keveset tudni, Földi Ágnes általánosságban elmondta: nyolc általánost végzettek és diplomások is akadnak közöttük, és már sokan vannak, akik tanulmányaik mellett a tandíj, albérleti költségek előteremtése miatt válnak néhány napra szexmunkássá. Utóbbiak közül többen már diplomásként sem tudnak könnyen kiszállni ebből a munkából. Ahogy Földi Ágnes fogalmazott, ha valaki korábban megkeresett havi 600 ezer forintot szexuális szolgáltatással, majd később, az egyetem után 300 ezres fizetéssel szembesül az új szakmájában, akkor sokszor szexmunkásként egészíti ki keresetét.