A harmadik szavazási fordulóra határozatképtelenné vált a Fővárosi Törvényszék (FT) hétfői küldöttválasztó összbírói értekezlete, amelyen a szükséges 20 helyett csak 10 küldött bírót sikerült megválasztani. Ezért október 9-ére Tatár-Kis Péter, az FT elnöke újra összehívta a küldöttválasztói fórumot, hogy a hiányzó küldöttek személyéről dönthessenek. Ezek a küldöttek (elektorok) fogják megválasztani egy várhatóan az ősz végén megtartandó küldöttértekezleten az új Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait. A mai összetételű OBT hatéves mandátuma ugyanis 2024. január 30-án lejár, s a 15 tagú OBT 14 tagját a bírák ezen a küldöttértekezleten választják meg a küldöttek közül, titkos szavazással – a 15. tagot, a Kúria mindenkori elnökét a törvény delegálja a testületbe. Ismert az is, hogy bár a törvény a mostani OBT-választáson egyszeri kivételként lehetőséget adna a jelenlegi tagok újrázására, a 14 választott tag közös nyilatkozatban jelezte, nem kívánnak élni e lehetőséggel.
Információnk szerint az FT összbírói értekezlete botrányoktól mentesen, konstruktív légkörben zajlott – „nem volt forradalmi hangulat” –, de délutánra a mintegy 700 bíró több mint fele elszivárgott, így a határozatképességhez szükséges 350 fő alá csökkent a létszám.
A 10 megválasztott bíró közé nem kerültek be ismert nevek, ahogy informátorunk fogalmazott: egy kivétellel „mezei” bírókat választottak küldöttnek.
A kivétel Ocskó Katalin, az FT általános elnökhelyettese, ám ő is inkább szakmai előélete és nem bírósági vezetői mivolta miatt lett elektor. A 43 küldöttjelölt között volt Nyilas Levente, az FT másik elnökhelyettese is, ám őt egyelőre nem választották meg. Kortesbeszédek nem voltak, a néhány felszólaló a választás fontosságát és az OBT jogállami szerepét emelte ki. Jól működött az elektronikus szavazási rendszer, amelynek alkalmazásához – eltérve a rendelkezésektől – az OBT is hozzájárult.
Pedig az előjelek arra utaltak, hogy a kormányzat, illetve a bírósági vezetés megpróbálja majd „meghekkelni” az OBT választásának folyamatát, s olyan bírákat próbálnak taggá választatni, akik lojálisak a hatalomhoz. Jó példa erre Tatár-Kis Péter júliusi átirata, amelyet az FT alá tartozó bírósági vezetőknek küldött, s amelyben – minden törvényi alap nélkül – arra szólította fel őket, hogy a saját szervezeti egységükben „bírói tanácskozás” keretében biztosítsanak lehetőséget a jelöltállításra az összbírói fórum előtt. A 444.hu által ismertetett irattal legutóbbi, szeptember 6-i ülésén az OBT is foglalkozott; az ülésen elhangzott, hogy az átirat „az FT utólagos kommunikációja fényében – különös tekintettel a 2018 októberében lezajlott küldöttgyűlésen történtekre – alkalmas lehet a jelöltállítás során a bírák befolyásolására, amely kihatással lehet a küldöttek megválasztására és végső soron az újonnan alakuló OBT összetételére is”.
Tudni kell azt is, hogy az FT-n dolgozik a magyar bírák egynegyede (mintegy 700 bíró), s a fővárosi bírák küldenek a legtöbb küldöttet – 20-at – az új OBT-t megválasztó mintegy 125 fős küldöttértekezletre. Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy kik lesznek a küldöttek, akik közül az új OBT tagjai is kikerülnek majd.
Nem csak az FT-n, de a 19 további törvényszéken, az 5 ítélőtáblán és a Kúrián is elkezdődtek a küldöttválasztó összbírói fórumok.
Úgy tudjuk, a Fővárosi Ítélőtáblán is tegnap volt a választás, s némi meglepetésre nem került az elektorok közé a kormányhoz lojális vezetőként ismert Ribai Csilla ítélőtáblai elnök „támogatottja”, Hőbl Katalin tanácselnök. Ugyanakkor több törvényszéken „sikerült” az elnököt megválasztani elektornak: a Gyulai Törvényszék Bagdi Árpádot, a Tatabányai Csorba Zsolt Ödönt, a Veszprémi pedig Szent-Gály Edit törvényszéki elnököt. Mivel ők mindannyian az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kinevezettjei, esetleges OBT-taggá választásuk olyan helyzethez vezethet, hogy éppen munkáltatójukat, az OBH-elnököt kell majd ellenőrizniük.
Átalakul a magyar jogállamiság egyik utolsó bástyája, az Országos Bírói Tanács