Augusztusban a korábbiaknál változékonyabb képet mutatott a hazai rezsi megítélése a Publicus Intézet lapunk kérésére ismét frissített lakossági felmérése szerint. Ez a kormányra nézve viszonylag kedvező, tekintve, hogy az elmúlt hónapok során a válaszolók – a Fidesz-KDNP-szavazókat is beleértve – következetesen, egyre kedvezőtlenebbül ítélték meg az Orbán-kabinet rezsiárakkal kapcsolatos ténykedéseit. Így a júniusi, 36 százalékos, eddigi „csúcs” után augusztusban a kormánypártiaknak immár csak a negyede találta felelősnek – akár részben is – az Orbán-kabinetet azért, hogy – ígéretei ellenére – a megemelt, „piaci lakossági” tarifákban még mindig nem érvényesíti az egy éve tartó tőzsdei árzuhanást.
Bár az ellenzékiek túlnyomó többsége, 94 százaléka szintén osztja ezt a (szakmailag igencsak megalapozott) véleményt, a júniusra 98 százalékig emelkedő arány innen úgyszólván már csak csökkenni tudott.
A politikailag bizonytalanok döntő hányada, 77 százalék szintén hasonlóképp ítél, értékük májusban 83 százalékot tett ki.
Bár a kurzus üzenetgyárának fő tételét, miszerint a lakossági piaci energiaárak az (amúgy Oroszország elleni) „brüsszeli szankciók” miatt nem csökkennek, a kormánypárti szavazók négyötöde még mindig osztja, a márciusi és júniusi, 87 százalékos csúcsokhoz képest a mostani a legkisebb arány. Körükben főképp a bizonytalanok aránya nőtt. Az ellenzékiek mindössze 23 százalékban találják felelősnek a felvetésért az EU-központot. A politikailag ingadozók 44 százaléka szintén osztja ezt a – szakértők által sokszorosan cáfolt – felvetést. Bár az érték közel áll a bizonytalanokon belüli ellenpárt 40 százalékához, míg előbbi viszonylag magas érték, utóbbi soha nem állt ilyen alacsonyan.
Bár – a központi propagandasugalmazások ellenére – Oroszországot a Fidesz-KDNP-szavazók 48 százaléka vétkesnek találja a hazai energiaárakban, ez júniushoz hasonlóan a legalacsonyabb arány. Igaz, a tételt elvető kormánypártiak 41 százalékos aránya szintén csökkenés. Tehát itt is inkább a bizonytalanok aránya nőtt. Az ellenzékiek 68 százaléka osztja a – szakmai értékelések szerint nyilvánvalóan valós – feltevést, ami közepes érték. A bizonytalanok 55 százaléka hasonlóképp, 32 százalékuk pedig ellentétesen vélekedik, amik közepes szint. Összességében, bár a válaszadók döntő többsége változatlanul az Orbán-kormányt hibáztatja a megemelt energiaárak változatlanságáért, 78 százalékos arányuk két hónap alatt 11 százalékpontot csökkent.
Oroszországot viszont a júniusi 52 százalék után augusztusban már 58 százalék tette ugyanezért felelőssé. „Brüsszelt” 48 százalék ítéli el, ami öt százalékpontos emelkedés.
Arra a kérdésre, hogy az Orbán-kormány most csökkenthetné-e a piaci lakossági energiaárakat, ha akarná, a Fidesz-KDNP-szavazók mindössze 34 százaléka válaszolt igennel, ami a májusi 50 százalékhoz képest jelentős esés. (Szakértők szerint a törvények alapján a válasz egyértelműen igen. Annál is inkább, mert a piaci lakossági gázár immár a tőzsdei szint kevesebb mint negyedére rúg. Bár a piaci lakossági áramár még nem éri el a piaci értéket, a szintet annak tavalyi meghatározásakor sem kifejezetten az akkori tőzsdéhez szabták.) Az ellenzéki szavazók 85 százaléka lankadatlanul úgy véli, hogy az Orbán-kormány csökkenthetné a piaci lakossági energiaárakat, ami megegyezik a júniusi csúcsértékkel. A politikailag bizonytalanok közül 72 százalék szintén igennel válaszolt a kérdésre, ami a júniusi csúcsértékhez képest 8 százalékpontos csökkenés.
E folyamatoknak némiképp ellentmondóan, a Fidesz-KDNP-szavazóknak immár fele sem helyesli, hogy a kormány a lakossági piaci energiaárakban nem érvényesíti a tőzsdei változásokat. A most 47 százalékon álló érték januárban még 75 százalékra rúgott. De körükben jelentős, 26 százalék a bizonytalankodók aránya is. Bár az ellenzéki szavazók 74 százalékban elégedetlenek a kormány ebbéli álláspontjával, az érték júniusban, 84 százalékon tetőzött. Bár a politikailag bizonytalanok a legnagyobb, 49 százalékos arányban szintén ellenzik a kabinet tétlenségét, a kérdésben jelentős, 30 százalékos arányuk nem tudott dönteni.
Ma a háztartások kiadásaik körülbelül negyedét fordítják energiára – derül ki a Publicus felméréséből. A legkisebb, 21 százalékról a kormánypárti, a legnagyobb, 28 százalékosról pedig a bizonytalan szavazók vallottak. Az arány az iskolai végzettség arányában csökken. A legkevesebbet a társasházi, a legtöbbet a családi házak lakói költenek rezsire.
A csekk a megkérdezettek közel negyedénél lépte át a támogatott mértéket, ami átlagos szint. A számlafizetés 57 százalékuknak okoz nehézséget, ami a júniusi csúcshoz képest némi csökkenés. Legfeljebb 10 ezer forintot a megkérdezettek 14 százaléka költ, ami két hónap alatt 3 százalékpontos növekedés. A 11-20 ezer forintos sávba 31 százalék sorolta magát, ami 4 százalékpontos bővülés. 21-40 ezer forintot a júniusi 27 százalék után augusztusban 32 százalék költött. A havi 41 ezernél többet fizetők aránya viszont két hónap alatt 18-ról 14 százalékra csökkent.
A kutatás adatai
A Publicus Research augusztus 30-a és szeptember 7-e között ezer fő bevonásával végzett telefonos, kérdőíves felmérést. A kutatás a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív. A megkérdezettek 53 százaléka nő, 29 százalék legfeljebb 8 általánost végzett, 22 százalék szakmunkás, 31 százalék érettségizett és 18 százalék diplomás. 18 százalék 18-29, 27 százalék 30-44, 26 százalék 45-59, 29 százalék pedig 60 éves vagy idősebb. 63 százalék gazdaságilag aktív, 30 százalék nyugdíjas, 4 százalék egyéb inaktív, 3 százalék pedig munkanélküli. 32 százalék városban, 31 százalék községben, ötödük megyeszékhelyen, 17 százalék pedig Budapesten él.