Az MVM átveri a magyar embereket: a gázszámla rezsiboxában ugyanis a tényleges rezsidíjakkal elért „megtakarítást” valótlanul magas „világpiaci” árból vezetik le – fogalmazott lapunknak Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető annak kapcsán, hogy tegnap teljesítette az üggyel kapcsolatos, a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) címzett, augusztus végi bejelentése nyomán a hatóság által igényelt adatkiegészítést.
Az ellenzéki politikus több, hozzá forduló állampolgár panasza alapján, néhány hete arra jutott, hogy az MVM a számlaképrendelet tavaly augusztusi megújítása óta nagyjából egyforma, körülbelül 1020 forintos „versenypiaci” árhoz viszonyítva vezeti le a gázszámla rezsiboxában feltüntetett, a 102 forint körüli rezsicsökkentett, de még az átlagfogyasztás felett fizetendő, 767 forintos köbmétertarifával is elért, így igen tetemes „megtakarítást”. A rezsiboxra vonatkozó jogszabály csak annyit ír elő, hogy az abban szereplő megtakarítást a világpiaci árhoz kell szabni. Bár az MVM honlapján elérhető számlamagyarázó szerint rezsicsökkentés nélkül köbméterenként „a 2022. december 31-ig meghatározott 1020 forintot” kellene fizetni, ez a szám tapasztalataink szerint akár az 1158 forintot is elérhette. A világpiac viszont legutóbb tavaly augusztusban tetőzött ezen a rendkívül magas – pontosabban ugyanennek az áfa és a rendszerhasználati díj levonása utáni, körülbelül 770 forintos – szintjén. Azóta az irányadó piacokon, vagyis a hazai nagykereskedelmi gázárak alapjául szolgáló holland, de akár a hazai gáztőzsdén, az árak folyamatosan, mostanra köbméterenként 130-160 – bruttóban valamivel több mint 200 – forintra estek.
A hazugság torzítja a versenyt, mert a figyelemfelhívó színű és méretű rezsiboxban szereplő tájékoztatással azt a látszatot kelti a fogyasztók számára, hogy az egyetemes szolgáltatással még a teljes egészében versenypiaci költségeket tükröző, 767 forintos köbméterenkénti árral is jobban jár annál, mintha a versenypiacon venne földgázt – fogalmazott kiegészített beadványa kapcsán Tóth Bertalan. Ez a gyakorlat pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas, és megzavarja a fogyasztó döntéshozatalát.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és a fogyasztók megtévesztése gyanúját megfogalmazó beadványt a GVH információnk szerint befogadta. Egyszersmind arra kérték a képviselőt,
fejtse ki, szerinte a lakosság „milyen fogyasztói tudatossággal rendelkezik a szolgáltatás fő jellemzői – például az árazás vagy a szolgáltatók köre – tekintetében”.
Emellett annak levezetését is kérték, hogy a fogyasztók a „szabad piacon”, jelenlegi tőzsdei árakon, bruttó 235 forintért is hozzájutnak a gázhoz.
Tóth Bertalan válaszában nyomatékosította: a lakosság, a közhiedelemmel ellentétben, máig jogosult más piaci szolgáltatótól vásárolni gázt. Ez kiváltképp igaz azokra a kis cégekre, amelyek a háztartásokkal együtt, jogosultak a hatósági – úgynevezett egyetemes szolgáltatási – díjakra, de akár piaci áron is vásárolhatják az energiát. A beadvány szerint az alternatív lakossági gázszolgáltatók száma mára elsősorban a kormányzati intézkedések miatt „csökkent le”. (Ma már a lakosság számára gyakorlatilag nincs piaci gázárajánlat.)
A képviselő szerint ugyanakkor már a rezsibox kiemelése, illetve a benne szereplő, érdemben valótlanul túlzó adat olyan lelki nyomást gyakorol a fogyasztókra, hogy ne is fogalmazódjék meg bennük a szolgáltatóváltási igény.
A hatóság másik kérdése kapcsán az irányadó tőzsdék jelenlegi – az összehasonlíthatóság kedvéért rendszerhasználati díjjal és áfával együtt számolt –, folyamatosan zuhanó árait idézi. Ezt támasztják alá az MVM és más hazai kereskedők lakosságon kívüli vevőknek nyújtott, például a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő, az idő előrehaladtával szintén eső árajánlatai.
Egy normális ország versenyhatósága ilyenkor fellép a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben – fogalmazott lapunknak Tóth Bertalan.
Az MVM egy szeptember eleji közleményében a politikus vádjait, azokat szakmaiatlannak minősítve, visszautasította. Az állami gázszolgáltatótól, az üggyel kapcsolatos, tegnapi érdeklődésünkre, szokás szerint nem kaptunk választ.
„Számlaképlet”
Az MVM, amely egy évente megújított „számlaképlet” alapján rögzíthetett egy adott időpillanatban fennálló árat, most majd rögzít egy másikat – állt elő a múlt heti kormányinfón új megközelítéssel kapcsolódó kérdésünkre Gulyás Gergely. Megjegyzendő: ilyen, „évente megújított számlaképlet” sem a jogszabályban, sem az MVM eddigi tájékoztatásaiban nem szerepelt. A kancelláriaminiszter ezen túlmenően, megszokott módon, az 1020 forintos szintet azzal magyarázta, hogy az MVM több időpontban vásárolt gázt ad el, aminek beszerzési árait a raktározás sajátosságai miatt nem is lehet külön számszerűsíteni. Ennek kapcsán Tóth Bertalan beadványai felhívják a figyelmet, hogy a jogszabály alapján a lakossági „megtakarítást” nem az MVM belső elszámolása szerinti beszerzési, hanem a nyilvános világpiaci árakhoz kell viszonyítani.
