Az Európai Bizottság (EB) hétfőn levélben kért információkat a kormánytól arról, hogyan hajtja végre a felzárkóztatási (kohéziós) támogatások nagy részének felszabadításához kötött igazságügyi reformot, tudta meg a Népszava megbízható forrásoktól. A brüsszeli testület a válaszok függvényében fogja értékelni a magyar hatóságok teljesítményét: ha kedvező minősítést ad, akkor néhány hónapon belül elindulhatnak a kifizetések a hét évre mintegy 22 milliárd eurót tartalmazó kohéziós borítékból. A levél megfogalmazásáról először a Szabad Európa hírportál számolt be.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter július végén azt mondta, hogy Magyarország teljesítette az igazságszolgáltatással kapcsolatos „mérföldköveket”, így innentől kezdve nem lehet akadálya a kifizetéseknek. Az Orbán-kormány július végén el is küldte az első, 238 millió euróról szóló számlákat Brüsszelbe, amelyekből az Uniónak 202 milliót kell finanszíroznia. A számlák megérkezésétől kezdve az EB-nek három hónapja van rá, hogy értékelje a pénz folyósításához kötött feltételek teljesítését, majd két hónap alatt kell az összeget átutalnia.
A brüsszeli testület meg is kezdte az elemzést, és szűk két hónap múltán arra a következtetésre jutott, hogy pótlólagos kérdéseket intéz Magyarországhoz a reform megvalósításáról.
A levél elküldése egyben azt is jelenti, hogy a válaszok megérkezéséig nem ketyeg az óra, azaz az eredetileg kalkulált három hónapnál tovább tarthat az értékelés.
Úgy tudjuk, hogy az EB kilenc kérdést tett fel a kormánynak.
Az igazságügyi reform Brüsszel által elvárt végrehajtása a 22 milliárd eurós kohéziós támogatási összegből elvileg 13 milliárdot szabadíthat fel hét év alatt. A maradék szűk 9 milliárd is ideiglenes zár alatt van: 6,3 milliárd az uniós alapok felhasználását veszélyeztető korrupció, további 2,6 milliárd pedig az akadémiai szabadságot, a melegek és a migránsok jogait csorbító jogszabályok miatt.
De a kézzelfogható közelségbe került 13 milliárd euróhoz sem vezet egyenes út, mert az Európai Bizottság bizonyos programokat és projekteket csak akkor hajlandó finanszírozni, ha a magyarországi hatóságok teljesítenek hozzájuk kapcsolódó szakmai, technikai követelményeket. Nem tudni, hogy emiatt mennyi további pénz van blokkolva, de az biztos, hogy az igazságügyi reform kedvező elbírálása esetén a kormány legalább már megkezdhetné a kohéziós források lehívását.
Külön borítékban vár felhasználásra az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, amelyet Magyarország a járvány utáni gazdasági helyreállításra kapna. Ehhez 27 szuperfeltételt kell teljesítenie, amelyekből csak négyet tesz ki az igazságügyi reform, a fennmaradók közül pedig még 10-11 kisebb-nagyobb elvárás végrehajtásával adós. A kormány augusztus végén kérelmet nyújtott be 3,9 milliárd euró összegű hitelre is az EU helyreállítási alapjából. Ennek felhasználásához is végre kell hajtania a több mint kéttucat „mérföldkövet”.
Igazságügyi reform
A brüsszeli elvárásoknak megfelelően a magyarországi hatóságok megerősítették az Országos Bírói Tanácsot és a Kúria függetlenségét, felszámolták annak akadályait, hogy a bírák döntéshozatali kérelmekkel az EU Bíróságához fordulhassanak, és megszüntették a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági határozatokat az Alkotmánybíróság előtt megtámadhassák.