Európai Parlament;média;sajtószabadság;törvénytervezet;médiaszabadság;médiahirdetések;reklámköltések;

Köteleznék a kormányokat a médiafüggetlenség garantálására, finisben az európai médiaszabadságról szóló törvény

Ez lehet az első eset, hogy jogszabályban rögzítik a tagállamok felelősségét. 

Hamarosan a finisébe ér az európai médiaszabadságról szóló törvény megalkotása, miután a tagállami kormányokból álló EU Tanács és az Európai Parlament (EP) is kidolgozta álláspontját az egy évvel ezelőtt megszületett javaslatról. A két intézmény delegációi várhatóan a parlamenti vélemény októberi plenáris elfogadása után ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy összecsiszolják a nézeteiket és végső formába öntsék a jogszabályt.

Sabine Verheyen német néppárti EP-képviselő keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: legkésőbb jövő februárban, az EP-mandátumának lejárta előtt megállapodást szeretne,

mert a 2024. júliusában hivatalba lépő magyar, majd az azt követő lengyel EU-elnökség alatt nem lát esélyt az egyeztetések lezárására a két ország elutasító álláspontja miatt.

(A soros elnök gyorsíthatja, de akadályozhatja is az intézményközi egyeztetéseket).

A tervbe vett jogszabály a médiapluralizmus és -függetlenség védelmét szolgáló uniós szabályokat rögzítene, és védelmet nyújtana az indokolatlan, aránytalan és diszkriminatív nemzeti intézkedésekkel, valamint a sajtóra nehezedő politikai és gazdasági befolyásolási kísérletekkel szemben.

Az általunk javasolt törvénytervezet világosan leszögezi, hogy a tagállamoknak mindenki számára biztosítaniuk kell a hozzáférést a független médiatartalmakhoz. 

– Ez lehet az első eset, hogy jogszabályban rögzítjük a tagállamok felelősségét. Vagyis ha a nemzeti hatóságok olyan környezetet hoznak létre, amely nem garantálja a média függetlenségét, akkor ez a törvény lehetőséget ad a jog betartatásáért felelős Európai Bizottságnak a fellépésre, ami orvosolná a magyarok, a lengyelek és mások problémáit – válaszolta lapunk kérdésére Verheyen.

Az EP a készülő jogszabályban

megerősítené az újságírók forrásainak védelmére vonatkozó előírásokat és kötelezné a médiaszolgáltatókat, hogy ne csak közvetlen, hanem közvetett és haszonhúzó tulajdonosaik nevét is hozzák nyilvánosságra. 

Ezeket az információkat egy nemzeti, majd egy uniós szintű adatbázisba is fel kellene tölteniük. Emellett a parlament meghatározná az egyetlen médiaszolgáltatónak, online platformnak vagy keresőmotornak juttatott állami hirdetések felső határát,

amely nem lehetne több, mint az adott hatóság által az egész országban kiosztott teljes reklámköltés 15 százaléka.

 Az EP átláthatóbbá és pártatlanná tenné a reklámok alapjául szolgáló közönségmérést is.

A médiatörvény hatálya alá tartozó számos területen egyelőre ütközik a tagállamok és az EP álláspontja. Míg a kormányok a hatáskörök egy részét megtartanák maguknak, a képviselők inkább közösségi szintű intézkedéseket és számonkérést preferálnának.