Polt Péter legfőbb ügyész a héten benyújtotta a parlamenthez a beszámolóját az ügyészség 2022. évi tevékenységéről. A dokumentum alapján az előző évekhez képest tavaly ismét emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma, így több emberölést, embercsempészést, lopást és csalást követtek el – vette észre az Index.
Polt Péter szerint nehéz megítélni, hogy a magasabb mutató mögött a bűnözés tényleges növekedése vagy az eredményesebb felderítés áll, mindenesetre meghatározó jelentősége annak lesz, hogy a tendencia miként folytatódik.
A dokumtnumból kiderült, hogy
a regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó szinte folyamatos visszaesése a múlt évben megállt, 2022-ben az előző évhez képest 8,9 százalékos növekedés következett be: tavaly összesen 167 774 bűncselekményt regisztráltak, ami több, mint a megelőző három évben.
Polt Péter szerint néhány bűncselekmény-kategóriában különösen jelentős volt az emelkedés:
a szándékos befejezett emberölések száma 72-ről 89-re, az emberölés kísérleteké pedig 62-ről 89-re nőtt,
megugrott az embercsempészések száma, míg 2020-ban 257 ilyen bűncselekményt regisztráltak, 2021-ben 635-öt, 2022-ben pedig már 1705-öt,
14,6 százalékkal emelkedett a lopások száma, de nem érte el a 2020-as értéket,
és 16,5 százalékkal több közlekedési bűncselekmény történt, amit elsősorban a közúti baleset okozása elnevezésű bűncselekmény 29 százalékos növekedése magyaráz.
A beszámolóban Polt Péter kiemeli, az ügyészség elsődleges alkotmányos feladata az állam büntetőigényének érvényesítése. Ahhoz pedig, hogy ezt eredményesen teljesíteni tudják, alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, szervezeti és egyéni szinten egyaránt.
Elkészült a budapesti betöréstérkép, ezek a kerületek vannak a legnagyobb veszélybenAz ügyészség korrupcióellenes tevékenységével kapcsolatban Polt Péter beszámolójában emlékeztetett arra: 2022 júliusában jelent meg az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezetének, az Eurobarometernek a korrupciós érzékelési felmérése, amely szerint a magyarországi megkérdezettek 91 százaléka tekinti elterjedt hazai problémának a korrupciót, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben, csupán 27 százalék válaszolt igennel. Ennél is lényegesebb tény – folytatja a legfőbb ügyész –, hogy arra a konkrét kérdésre, miszerint az elmúlt évben személyesen tapasztaltak-e korrupciós esetet, a válaszadóknak csak a tizede válaszolt igennel. Polt Péter szerint ezek az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy
a szubjektív érzet lényegesen rosszabb képet fest Magyarország korrupciós helyzetéről, mint az objektív tapasztalatok.
Márpedig jogállai keretek között büntetőigényt érvényesíteni kizárólag tények, és nem szubjektív érzetek alapján lehet.
Transparency International: Magyarország lett az EU legkorruptabb országaA büntetőjogi értelemben vett korrupciós cselekmények statisztikái alapján az a következtetés vonható le, hogy 2022-ben a regisztrált hivatali vesztegetések száma jelentősen visszaesett, a regisztrált gazdasági vesztegetések száma viszont 2022-ben kismértékben tovább emelkedett.
A kezdeményezett büntetőeljárásokban rögzített korrupciós bűncselekmények száma tavaly tovább növekedett.
Az általános növekedés fő tényezője a gazdasági vesztegetés miatt kezdeményezett eljárások számának emelkedése volt, míg a hivatali korrupciós bűncselekmények miatti eljárásoké kevésbé nőtt. A gazdasági korrupciós ügyeken belül Polt Péter szerint változatlanul jelentős arányt képvisel az egészségügyi szektor.
A beszámolóból többek között kiderült az is, hogy
a csalások száma az előző évhez képest szignifikánsan emelkedett, és a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen cselekmények elkövetésének a módja egyre nagyobb arányban kapcsolódik az informatikai eszközökhöz;
az elmúlt évben meghatározók voltak olyan elkövetési technikák, mint például az áfa jogosulatlan csökkentésére irányuló számlagyárak működtetésre, az Európai Unión belül beszerzést terhelő áfa kikerülését célzó, úgynevezett „eltűnt kereskedő” módszere;
a regisztrált pénzmosások száma az utóbbi években töretlenül emelkedő tendenciát mutat, és ez a trend 2022-ben is folytatódott. A bűncselekményszám emelkedéséhez nagyban hozzájárult, hogy a jogalkotó 2021 elejétől hatályon kívül helyezte az orgazdaság tényállását, és azt a pénzmosás újraszabályozott tényállásába integrálta;
a környezeti értékeket súlyosan veszélyeztető vagy károsító cselekmények miatt 156 esetben büntetőeljárást, két ügyben pedig szabálysértési eljárást kezdeményeztek;
tavaly a fogyasztóvédelem területén az ügyészség hat felhívással élt, 102 jelzést nyújtott be, mindamellett 21 hatósági eljárást, 18 büntetőeljárást és 9 szabálysértési felelősségre vonást kezdeményezett.
