Karsai Dániel András alkotmányjogász megrázó Facebook-posztban tudatta szerdán, hogy tavaly egy gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak nála. Minthogy Magyarországon nem engedélyezett az aktív eutanázia, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Hozzátette, a bíróság helyt adott a sürgősség iránti kérelemnek, és az ügyben 2023. november 28-án nyilvános tárgyalást tart.
Nemzetközi bíróságon küzd méltó halálért a gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász- Az első és azóta is meghatározó mérföldkőnek számított a strasbourgi bíróságon a Pretty kontra Egyesült Királyság ügy, amely sok hasonlóságot mutat Karsai Dánielével - tájékoztatta lapunkat Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. - A kérelmező Diane Pretty brit állampolgár volt, aki a központi mozgatóideg teljesen kifejlődött betegségében haldokolt, ez a kór gyógyíthatatlan. Bár az angol jog szerint az öngyilkosság nem bűncselekmény, a kérelmezőt betegsége megakadályozta abban, hogy azt egyedül kövesse el. Az öngyilkosságban közreműködés ugyanakkor már bűncselekménynek számít. Pretty 2001. december 21-én nyújtotta be panaszát az Bíróságához, melyben az Emberi Jogok Európai Egyezményének több cikkelyére hivatkozott, köztük az élethez való jogra, a kínzás tilalmára, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogra, valamint a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságra. A bíróság végül valamennyi pontban úgy találta, hogy nem sértették meg az Egyezmény említett cikkelyeit. Az EJEB arra hivatkozott, hogy mindez azért nem jelent sérelmet, mert nincs egy általános konszenzus az Európa Tanács államai között, hogy azt tudná mondani, hogy engedjük meg, hogy a halál joga levezethető az élethez való jogból. De ez több mint 20 évvel ezelőtt történt, és azóta nagy változások voltak Európában. Vannak olyan országok, ahol már régebben megengedik az orvos által asszisztált öngyilkosságot, például Svájc, ahol jól kiépült rendszer működik, és a jogi háttér is biztosított. A közelmúltban pedig Olaszországban és Németországban is az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy az önrendelkezéshez való jogot sérti, ha ilyen esetekben a szabályozás nem engedi meg az asszisztált öngyilkosságot. Úgy látom, hogy a magyar beadvány egy lehetőség a strasbourgi bíróságnak, hogy több mint 20 év után érdemben és mélyen elkezdjen foglalkozni ezzel a témával, és akár a korábbival ellentétes döntésre jusson. Mélyen megrázó számomra – és azt hiszem, az egész jogásztársadalom számára is – Karsai Dániel ügye, aki ügyvédként az egyik legjáratosabb a strasbourgi bíróság gyakorlatában. Nehéz elképzelni hitelesebb kiállást az emberi jogok mellett, mint azt, ahogy ő saját panaszával újranyitott egy nagyon fontos elméleti, ám egyúttal a társadalom mindennapjait is mélyen érintő vitát. Egy olyan vitát, amely most, évtizedek után akár más nyugvópontra is juthat - magyarázta a jogász.
Ha a novemberi meghallgatáson úgy dönt az EJEB, hogy befogadja Karsai Dániel kérelmét, utána gyors döntésre lehet számítani, hiszen az időtényező itt nagyon fontos. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy Magyarország megsértette a beadványban felsorolt emberi jogokat, akkor azt is vizsgálni fogja, hogy Magyarországon megfelelő-e a jogi szabályozás. Amennyiben nem találják megfelelőnek, akkor módosítani kell a törvényeket. Mint Zeller Judit kifejtette, az még kevés, hogy például kikerül a Büntető törvénykönyvből, hogy az öngyilkosságban való közreműködés úgy általánosságban bűncselekmény, ezen túl ki kell dolgozni a jogi keretrendszert, amely részletesen szabályozza, hogy hogyan lehet öngyilkosságban közreműködni Magyarországon. „Ez innentől kezdve politikai döntés, hiszen láttunk olyan törvényeket, amiket néhány nap alatt elfogadtak, és olyanokat is, amik évekig húzódnak” – jegyezte meg a TASZ jogi szakértője.
