Mint arról lapunk az első között beszámolt, a múlt héten megjelent egy Orbán Viktor kormányfő által aláírt rendelet, amely alapján – az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva – mentesíthetik a büntetés alól azokat a cégeket, amelyeket környezetszennyezés miatt szankcionálna a hatóság. A már hatályba is lépett előírás szerint a szabálytalan cég megúszhatja a bírságot, üzembezárást, ha úgynevezett környezetvédelmi hatósági szerződésben vállalja a jogkövető magatartást. Jávor Benedek párbeszédes politikus „Lex akkumulátorbontónak” nevezte a rendeletet, amely szerinte „az eddig is elképesztően gyenge hatósági felügyeletet és büntetéseket még jelképesebbé teszi.”
Az új előírás akkora felháborodást váltott ki, hogy a környezetvédelemért is felelős Energiaügyi Minisztérium közleményt adott ki, amelyben állította, csak tévedés történt:
„A kormány szándékai szerint ez a szabály csak működő kohászati üzemekre alkalmazható. Akkumulátorgyárakra nem. Az ezzel kapcsolatos pontosítás a következő héten a Közlönyben megjelenik.” Még csütörtökön is ugyanerről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, amikor állította, hogy „egyetlen működő gyár miatt született a rendelet, a Dunaferr megmentéséhez van erre szükség.”
Mindezek után megjelent csütörtökön a kiegészítés, amelyben azonban szó sem esik kohászatról, Dunaferről. Az Orbán Viktor által aláírt szövegben csak annyi olvasható, hogy a hatósági szerződésről szóló tárgyalások megkezdése előtt a környezetvédelmi hatóságnak – a környezetvédelemért felelős miniszter útján – tájékoztatnia kell a közigazgatás-szervezéséért felelős minisztert, azaz Gulyás Gergelyt. A szerződést pedig csak a miniszter nyilatkozata esetén kötheti meg.
Simon Gergely, a Greenpeace szakértője szerint mindez csak annyi változást jelent az eredeti rendelethez képest, hogy a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló döntés a szakhatóságtól elkerült a kormányhoz. „A kormányról kevésbé feltételezzük, hogy szakmai alapon döntene és nem politikai érdekek mentén” – jegyezte meg.
„Hazudtak mint mindig, mindenben”
– reagált a jogszabályra Jávor Benedek.
Szerinte „marad minden a régiben, és természetesen az akkumulátorgyárakat is mentesítik a büntetések alól.”
Lapunk megkereste az Energiaügy Minisztériumot és a Miniszterelnökséget is, hogy megtudjuk, miért nem szűkítették a kohászatra a rendeletet, ahogy ígérték, várható-e további pontosítása a pontosításnak, de nem válaszoltak. Ahogy azt sem közölték, van-e már olyan környezetszennyezésen ért cég, amely a vitatott rendelet hatályba lépése óta eltelt egy hétben élni próbált a környezetvédelmi hatósági szerződés adta mentességgel.
Közel kétharmados fenntartások
A felnőtt népesség 61 százaléka nem szeretné, ha új akkumulátorgyárakat építenének Magyarországon, de majdnem ugyanennyien vannak azok is, akik ugyan több ilyen üzemet nem látnának szívesen, de a már működőket nem zárnák be – derül ki az IDEA Intézet felméréséből, amelyet az LMP megbízásából készítettek. Vagyis, állapította meg az IDEA, a felnőtt népességnek csak egyharmada zárkózik el kategorikusan attól, hogy Magyarországon akkugyárak működjenek. Figyelemre méltó viszont az: a kérdezettek 61 százaléka szerint az volna a helyes, ha akkugyárakat csak a helyben élők, népszavazáson kinyilvánított egyetértésével lehetne létrehozni. A felmérésből kiderült, hogy az akkugyárak ügye is erősen átpolitizált: új üzemek építését lényegében csak a kormánypárti szavazók támogatják, az ellenzéki pártok szimpatizánsai sokkal elzárkózóbbak.