Jelentősen kibővül a pápaválasztó testület, a Bíborosi Kollégium szombaton, s már jelentős többségbe kerülnek azok, akiket Ferenc pápa nevezett ki, aminek egy következő pápaválasztás alkalmával nagy szerepe lehet. A katolikus egyházfő 21 új bíborost kreál, köztük fontos egyházi személyiségeket. Összesen 18-an közülük 80 év alattiak, tehát részt vehetnek az esetleges következő pápaválasztáson, a konklávén. Az időzítés nem véletlen: október 4-én kezdődik és október végéig tart a Vatikánban a szinódus, amely újabb fontos szakasz az egyházi nyitás folyamatában.
Az újabb konzisztórium egyértelműen azt mutatja: a 86 éves pápa eltökélt szándéka, hogy tovább reformálja az egyházat és átalakítsa struktúráit. Ezekhez azonban személyi változtatásokra van szükség, ám ez a folyamat rendkívül lassan halad. A konzisztórium afféle „sztárja” Ferenc pápa honfitársa, Victor Fernández argentin teológus lesz, aki az egyházfő szövegírója is volt. Komoly feltűnést, s a konzervatív körökben egyenesen felháborodást keltett, hogy a haladó nézetű főpapot nevezte ki az egyházfő a teológiai kérdésekben illetékes Hittani Dikasztérium (a reformok előtt Hittani Kongregációnak nevezték) élére. És azt is rossz szemmel nézték, alighogy hivatalba lépett a befolyásos poszton, máris bíborossá nevezi ki a pápa. Ferenc nyilvánvalóan a 61 éves, teológiai-dogmatikai kérdésekben kozmopolita és reformpártinak tartott Victor Fernández segítségével próbál teológiai szempontból is egyfajta nyitást végrehajtani.
Szintén fontos fejlemény az egyesült államokbeli Robert Prevost bíborosi kinevezése. Az év elején az akkori Püspöki Kongregáció (ma Püspöki Dikasztérium) vezetője lett, a vatikáni részleget addig az igen konzervatív nézeteiről ismert kanadai Marc Ouellet irányította. Ő volt az egyik utolsó nagyhatalmú főpap XVI. Benedek időszakából. Prevost – Ouellettel szemben – többnyelvű, kozmopolita, olasz és francia szülők fia; hosszú szakmai tapasztalattal rendelkezik. Sokáig Peruban szolgált, s őt is azokhoz a „latinókhoz” sorolják, akik egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a Vatikánban és Ferenc pápa legszűkebb köréhez tartoznak.
A régi és új bíborosok már a szinóduson, október 4-én találkoznak a pápával és a fontos esemény többi résztvevőjével. A rövid konzisztórium és a hosszú püspöki szinódus között háromnapos szünet lesz. Nemsokkal a szombat esti ökumenikus imavirrasztás után mintegy 60 bíboros a Rómától északra fekvő Sacrofanóba utazik, ahol a többi több mint 300 zsinati taggal együtt megkezdik lelkigyakorlatukat.
A zsinaton több nő is szavazati joggal rendelkezik, ettől függetlenül elsősorban a bíborosok határozzák meg az egyház irányvonalát. Ezért is tekinthető a mai konzisztórium különösen fontosnak Ferenc pápasága és az egyház jövője szempontjából.
Jelenleg összesen 137 olyan bíborosa van az egyháznak, akik részt vehetnének egy konklávén. Közülük 99-et Ferenc nevezett ki, a többieket II. János Pál, illetve XVI. Benedek.
