– Keszthelyről tartottunk hazafelé a 71-es úton, a nyolc és a tízéves gyerek hátul aludt a kocsiban, éjjel tizenegy óra körül járt az idő. Láttam messziről, hogy szarvasrudli halad át előttünk: vadászcsaládban nőttem fel, tudom, hogy ilyenkor szinte lépésben kell haladni, de még jobb megállni. Megkönnyebbültem, hogy átért mindegyik, elindultam, és ekkor a bal oldalról hirtelen belénk vágódott egy nagy test: olyan gyorsan történt, fel sem eszméltem, szarvas volt, vagy őz. Hatalmasat koppant az autó, a gyerekek felriadtak, sírni kezdtek. Kiszálltam, de nem láttam a sérült állatot. Az autó szerencsére motorikusan nem sérült, így el tudtunk menni a megyében lakó rokonainkig, másnap pedig bevittem a szervizbe az alig egyéves kocsit. Több mint kétmillió forintba került a javítása. A kötelező felelősségbiztosítás ilyen káreseményre nem vonatkozik, casco-m pedig nem volt – idézte fel egy nemrégiben történt vadbaleset részleteit lapunknak egy egyedülálló, többgyermekes egri édesanya.
Szeretett volna az összetört autóért némi kártérítést kérni az illetékes vadásztársaságtól, ám amikor alaposabban utánanézett a lehetőségeinek, kiderült, nemhogy neki fizetnének, még őt kötelezhetik arra, hogy megtérítse az „elpusztított” vad értékét – ami egy kilövésre érett, vadászati célra eladható szép szarvasbika esetében akár a két-három millió forintot is elérheti.
Az Orbán-kormány, amely az elmúlt években több esetben is kedvezett a vadászoknak, vadásztársaságoknak, ismét őket segítő döntést hozott. Idén júliusban lépett érvénybe a vadászati törvénynek az a módosítása, miszerint a vadásztársaság csak akkor köztelezhető kártérítésre, ha a pórul járt autós igazolni tudja: az elütött vadat vadászat során űzték, hajtották és így került az úttestre, vagy pedig azt, hogy nem volt kitéve a közelben a vadveszélyt jelző tábla. „Nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán, vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben” – fogalmaznak a jogalkotók. Az új törvény azt is leszögezi, hogy a gyorsforgalmi utakat úgy kell üzemeltetni, hogy azokra a vad ne jusson fel.
Kovács Kázmér ügyvéd, biztosítási szakjogász szerint a törvénymódosításnak igazából ez az utóbbi passzusa az újdonság, ez alapján ugyanis mostantól minden, az autópályán vagy gyorsforgalmi úton a sebesség betartása mellett haladó járműben keletkezett vadkárért a közutat kezelő társaság tehető felelőssé, nem a vadásztársaság.
Tehát a közútkezelőnek kell olyan magas kerítést kell építeni, és úgy kialakítani a fel és lehajtókat, hogy azokra vad ne juthasson fel. Szerinte az autósoknak annyival lett bonyolultabb a dolguk, hogy nekik kell bizonyítaniuk: nem az ő, hanem a vadásztársaság hibájából ütötték el a vadat.
Ebben szerepet játszhat az, ha a társaság nem tett ki a vadveszélyre figyelmeztető táblákat azokon a helyeken, ahol ez fennáll, és különösen akkor, ha a közúthoz túl közel helyezte el a vadakat ellátó etető és itatóhelyeket, illetve igazolható módon olyan vadászatot, hajtást szervezett, amelynek következtében az űzött vad az útra szaladt. Utóbbi esetekben fennáll az autós vétlensége, így nem kell kifizetnie a vadban okozott kárt, illetve kérheti, hogy a vadásztársaság, vagy annak biztosítója az ő autójában keletkezett kárt részben vagy egészben megfizesse. Előfordulhat, hogy sem a vadásztársaság, sem az autós nem hibás – az előbbi teljesítette az előző feltételeket, utóbbi pedig az elvárható sebességgel vezetett és megtett mindent, hogy megelőzze a vaddal való ütközést –, ilyenkor az a bírói gyakorlat, hogy az autóban keletkezett kár a gépjármű tulajdonos, míg az elpusztult vad a vadásztársaság vesztesége lesz. Ha viszont a vadásztársaság bizonyítani tudja, hogy a sofőr vétkes amiért elütötte a vadat, kártérítést kérhet az autóstól: ezt azonban a gépjármű felelősségbiztosításnak kell fedezni.
Arra a felvetésünkre, miszerint ilyen feltételek mellett vélhetően a legtöbb autós – ha nincs személyi sérülés – anélkül tovább megy, hogy bejelentést tenne a rendőrségen vagy a vadásztársaságoknál, mert nem akarja, hogy a károkozás miatt a következő évi kötelező gépjármű felelősség biztosításának díja megemelkedjen, Kovács Kázmér azt felelte: előfordulhat, hogy az autósok némelyike ezt teszi, de szerinte annak, aki betartotta a szabályokat, feltétlen érdemes bejelentést tennie. Hiszen ha igazolható, hogy a vadásztársaság hibázott, akkor jogosult a kártérítésre. Ha pedig az ütközés autópályán vagy gyorsforgalmi úton történik, mindenképpen az az érdekünk, hogy ezt hivatalosan dokumentáljuk, a rendőrséget kihívjuk, hiszen a közutat kezelő cég felelőssége ez esetben a törvény szerint fennáll.
– Sajnos sokan azt hiszik, hogy a vadásztársaságok gazdagok, csak úgy dől a pénz hozzájuk a vadásztatás után, de ez koránt sincs így
– mondta lapunknak egy Pest megyei vadásztársaság egyik vezető képviselője. Szavai szerint a tagdíjakból és a vadásztatásból befolyó összeg gyakran a kiadásokat is alig fedezi, hiszen 4000 hektáronként hivatásos vadászt kell alkalmazniuk, akinek nem csak a fizetése, hanem a benzin és egyéb költsége is őket terheli. Nyáron itatni, télen pedig etetni kell az állatokat, ez is pénzbe kerül. Tetemes összeget fizetnek ki a mezőgazdaságnak okozott vadkárokért.
– Tudok olyan vállalkozóról, aki az éves tervébe eleve bekönyveli a vadkárt, mint tuti bevételt, és olyan vadásztársaságról is, amelyik 120 millió forintos éves büdzséjéből 110 millió forint az ilyen jellegű vadkárok kifizetésére megy el – mondta.
Fékeznek az áruszállítók
ÓVATOSSÁG Akik rendszeresen róják az utakat – kamionnal, teherautókkal, autóbuszokkal – úgy érzik, hogy az eddiginél gyakrabban találkoznak az úttesten átmenő vadakkal. Árvay Tivadar a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára szerint ez összefügghet azzal, hogy az állomány bizonyos megyékben túlszaporodott, és – noha pontos statisztikai adatok nem állnak a rendelkezésükre – a vadakkal való ütközések száma is érzékelhetően megnőtt. A Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján fellelhető adatok szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el gépjárművel történő ütközés következtében a magyarországi utakon: a balesetek nagy része az őszi időszakban történik, amikor a nagyvadak mozgása megváltozik. Az MKFE információi szerint az országban már vannak olyan megyék – Somogy és Heves is ide tartozik például – ahol a fuvarozócégek épp ezért arra utasítják a sofőröket, hogy vadászati idényben egyes szakaszokon 50-60 kilométeres óránkénti sebességgel haladjanak.
Szerinte a vadászati törvény júliusi módosítása azért igazságosabb, mert az autópályákon és autóutakon a vaddal való ütközések után immáron nem lehet a vadásztársaságokat felelősségre vonni. Ők ugyanis eddig sem tehettek arról, ha egy alacsonyra épített kerítésen átugrik egy szarvas, és ütközött az ott nagy sebességgel érkező autóval. Az alsóbbrendű utakon szerinte körültekintéssel a balesetek 70-80 százaléka elkerülhető lenne, a többi pedig olyan „vis maior” amiről sem az autós, sem a vadász nem tehet. – Elég vicces volt eddig is, hogy minden, az úton áthaladó őz vagy szarvas okozta sérülésért minket próbáltak felelősségre vonni, mintha mi megmondhatnánk egy vadállatnak, hogy merre közlekedjen – magyarázta.
A vadásztársaságok sanyarú helyzetét taglaló szavaknak ellentmondanak az Országos Vadgazdálkodási Adattár kimutatásai: eszerint a 2021-2022-es vadászati évben a vadgazdálkodás országos pénzügyi mérlege pozitív volt. A vadgazdálkodás összesített bevételei 300 milliárd 17 millió forintról 336 milliárd 85 millió forintra, azaz egy év alatt 12,22 százalékkal nőttek, s az ágazat a legutóbbi vadászati évet 3 milliárd 780 millió forintos nyereséggel zárta, ami 11,48 százalékos növekedést jelent a korábbihoz képest.
Évi több ezer elütött állat
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el autóbalesetek során a magyarországi utakon, az éves esetszám megközelíti a 8000-et. A nagyvadak közül leggyakrabban őzzel ütköznek gépjárművek, de jelentős számban fordul elő szarvas- vagy vaddisznógázolás is.
