Ausztria és Csehország GDP-je nem elhanyagolható módon haladja meg Magyarországét. A 2021-es adatok szerint Ausztrié 480,4 milliárd, Csehországé 281,8 milliárd, míg hazánké 181,8 milliárd dollár volt. Hasonló lélekszámú nemzetekről van szó, így az összehasonlítás keveset torzít, ha az egyre főre számolt nemzeti össztermékeket vetjük össze. A távolság ekkor is tisztes. Egy ország gazdasági teljesítményét sok minden meghatározza, ami más tényezők mellett erőteljes hatást gyakorol a fizetésekre. Minél magasabb egy gazdaság teljesítménye, annál magasabb bérek kifizetésére képes és hajlandó.
Ausztriával nem igazságos az összehasonlítás. Nem csupán azért, mert ott 1945, és különösen az 1955-ös államszerződés után a gazdaság fejlesztése olyan szabadságot kapott, amilyen a magyarra legfeljebb 1990-ben köszöntött rá, de az örökölt évszázados fejlődési különbségek miatt sem. Bár Csehország (Csehszlovákia) párhuzamosabb történelmi pályát futott be Magyarországgal, már csak az államszocializmus négy évtizede miatt is, a Monarchián belül Csehország mindig is lényegesen iparosodottabb terület volt, mint hazánk.
Mindezeket előrebocsátva világos, hogy a hazai átlagfizetés alacsonyabb, a vásárlóerő gyengébb a két másik országénál. Ennek ellenére egy téren biztosan felülmúljuk a két, példának idehozott országot. A magyarországi autópálya-használatért lényegesen többet kell fizetni jövőre, mint Ausztriában és Csehországban, legyen szó heti, havi vagy éves matricáról. A különbség józan ésszel azért is magyarázhatatlan, mert a fenntartással járó költségek a másik két országban, ha másért nem, az alkalmazotti fizetések miatt magasabbak lehetnek, mint itthon.
Magyarázat persze létezik: Mészáros Lőrincnek hívják. Koncesszióba kapta az üzemeltetést. Ha matricát vásárolnak, erre gondoljanak.