A Nobel-díjas Karikó Katalin Áttörések című önéletrajza a Helikon Kiadó gondozásában szerdán jelenik meg. A kiadó közleményben gratulált Karikó Katalinnak és kutatótársának, Drew Wiessmannak, amiért 2023-ban elnyerték az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezésükért.
– Amikor belevágtunk az Áttörések magyar kiadásába, persze, megfordult a fejünkben, milyen szépen megkoronázná a könyv megjelenését ez az elismerés, de közel sem emiatt vállalkoztunk ennek a fantasztikus könyvnek a kiadására – mondta M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó vezetője. –. Katalin élete, munkássága mindenkinek tanulságos lehet, s ezen belül is, leginkább a világ titkai iránti rendületlen kíváncsisága, illetve egyedülálló szorgalma és kitartása. Elképesztően büszke voltam eddig is erre a kötetre, most pedig még inkább örülök, hogy a Helikon Kiadónál jelenhet meg egy magyar Nobel-díjas kutató önéletrajza. Szívből gratulálok neki ehhez a nagyszerű elismeréshez.
Karikó Katalin az első Nobel-díjas magyar nőKarikó Katalin kapta a 2023-as orvosi Nobel-díjat!Karikó Katalin önéletrajza egy Kisújszálláson felnövő lány története, aki a Kádár-kori Magyarországról az emberiség sorsát alakító tudósok élvonalába került.Szerény körülmények között, vályogházban nőtt fel, olyan szülők gyermekeként, akik igyekeztek mindent megadni neki, hogy megvalósíthassa álmait. Először Magyarországon, majd az Egyesült Államokban let kutató. Sohasem az elvárásoknak próbált megfelelni; konokul végezte kísérleteit, mert hitt abban, hogy kutatásai egyszer majd hozzájárulnak súlyos betegségek gyógyításához. A bürokrácia hatalmaskodóival szemben hosszú éveken át folytatott küzdelem után végül eljött az ő ideje. A Covid-19 elleni leghatékonyabb vakcina gyors előállítása az ő fantasztikus munkája nélkül nem lett volna lehetséges. Eredményei egy az emberiség sorsát meghatározó másik kutatást, a rákbetegségek kialakulásának és terjedésének feltárását is új szintre emelhetik.
Karikó Katalin az első Nobel-díjas magyar nőKarikó Katalin 1955. január 17-én született Szolnokon. Ő az első magyar nő, aki Nobel-díjat kapott. A mostani sikerig tartó története akkor kezdődött, amikor a biokémikus 1985-ben kutatómunka nélkül maradt, és úgy döntött, Szegedről Philadelphiába költözik a családjával együtt. Mivel a potenciális disszidálókat eltérítendő a magyar hatóságok előírták, hogy mindenki csak 50 dollárnak megfelelő összeget vihet magával külföldre, a férjével eladták a kocsijukat, és a kislányuk plüssmedvéjébe varrták az érte kapott pénzt. 1989-ben kezdett el kutatni a Pennsylvaniai Egyetemen a kardiológián mint molekuláris biológus. Itt kezdhette el az mRNS-kutatást is. 1997-ben fénymásolás közben ismerkedett meg későbbi kutatótársával, Drew Weissmannal, tudományos együttműködésük eredményeként aztán 2005-ben együtt szabadalmat jegyeztetettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására, amely szabadalmat a Moderna, valamint annak fő riválisa, a BioNTech szerzett meg. 2013-ban Karikó Katalin elhagyta az egyetemet, és a BioNTech alelnöke lett, ahol a közelmúltig a fejlesztési részleget vezette.
Drew Weissman élete álma vált valóra a Nobel-díjjal, pedig nem olyan ember, aki a díjakért dolgozik