Karikó Katalin az első Nobel-díjas magyar nő

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az idei orvosi Nobel-díjat, mégpedig a Covid-19 ellen hatásosnak bizonyult mRNS-vakcina kifejlesztésében vállalt szerepükért – tudatta hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az orvosi díjazottakról Thomas Perlmann, az Élettani és Orvosi Nobel-díj Bizottság titkára számolt be. A két új Nobel-díjas 2005-ben szabadalmaztatta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását, melyen akkor már évek óta dolgoztak. Úttörő munkájuk alapvetően megváltoztatta tudásunkat arról, hogy az mRNS és az immunrendszer hogyan hat egymásra, ami – az indoklás szerint – példátlan mértékben járult hozzá ahhoz, hogy hatásos vakcinát lehessen kifejleszteni a koronavírus ellen.

– méltatta lapunknak tudóstársát Falus András, a Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Hozzátette: másoknak akár 10 évet is kell várniuk erre az elismerésre.

Az ő és kutatótársa, Drew Weissman biokémiai felfedezésének lényege, hogy nem a vírust, vagy a baktériumot, vagy azok valamilyen fehérje darabkáját juttatják be a szervezetbe, mint ahogyan ez eddig történt a védőoltások esetében, hanem egy úgynevezett „tervrajzot” közvetítenek a vírus genetikai jellemzőiről az oltással. A hírvivő mRNS -”mint tervrajz” mellett jelen vannak mindazon fehérje alkotórészek, aminosavak, amiből a mi sejtjeink szintetizálják, készítik azt a fehérjét, ami ellen létrejön az immunválasz. Ők azért is jöhettek elő nagyon gyorsan ezzel a tudományos eredménnyel, mert évek óta dolgoztak ezzel a technológiával, amivel eredetileg a rák ellen próbáltak védőoltást csinálni.

Falus András megjegyezte:

(Erről maga Karikó Katalin is beszélt Friderikusz Sándor nyár eleji Podcast adásában. A tudós szerint nem a tumor kialakulását akadályozza meg a kísérleti vakcina, hanem a meglévő tumor növekedését, továbbterjedését gátolja a betegek mRNS-ére szabott, egyelőre a tesztelés korai klinikai fázisában lévő, de ígéretes oltóanyag.)

– Amikor a Covid-vírusa megjelent 2019 végén Kínában, majd 2020 elején a világon mindenhol, akkor Karikóék tudományos felfedezésével elegendő volt a vírusnak a genetikai kódját elolvasni, ami a mai technológiákkal villámgyorsan megvan, és átrakni az említett tervrajzba. Karikó Katalin és kollégája munkájának óriási jelentősége van – mondta a biológus professzor - , mert amúgy ezek az RNS-ek nagyon könnyen lebomlottak, illetve súlyos gyulladást váltottak ki a szervezetben.

A vakcináknál alkalmazott régi megoldás is megoldás, tehát az, amikor az elölt vírust, vagy annak egy darabkáját adják be – hangsúlyozta Falus András, de Karikó Katalinék eljárásának óriási előnye, hogy nagyon gyors és produktív módszert teremtettek az immunizálásra.

– A nehézségek nem tántorították el Karikó Katalin magyar biokémikust, aki annak szentelte munkásságát, hogy módszereket fejlesszen ki arra, hogy az mRNS-t gyógyításra lehessen használni – olvasható a Nobel-díj bizottság közleményében. A folyamatban sokat jelentett, amikor 1997-ben megérkezett a Pennsylvaniai Egyetemre Drew Weissman és elkezdődött a most Nobel-díjassá vált páros gyümölcsöző együttműködése. Eredményeiket 2005-ben publikálták, majd 2008-ban és 2010-ben azt is bemutatták, hogy a módosított mRNS-ek hatékonyak jóval több fehérjét tudnak produkálni. Néhány gyógyszerfejlesztő vállalat elkezdett dolgozni az új lehetőséggel, a Zika- és a MERS-CoV-vírusok ellenszerét szerették volna megtalálni. (Utóbbi közeli rokona a SARS-CoV-2-nek, a Covid-19-et okozó vírusnak.) A koronavírus-járvány kitörése után pedig rekordsebességgel fejlesztettek ki két olyan mRNS-vakcinát, amelyek a SARS-CoV-2 felszínén lévő fehérjéket kódolták – ezzel gyengébb immunválaszra kényszerítve a szervezetet, és felkészítve a valódi vírusfertőzésre.

A más módszerekkel kifejlesztett Covid-19-elleni vakcinákkal együtt az mRNS-vakcinák összesen 13 milliárd dózist jelentettek, amivel emberek millióinak az életét lehetett megmenteni világszerte, és sok más betegséget is megelőztek, lehetővé téve, hogy az emberek – így a társadalmak – élete visszatérjen a normális kerékvágásba.

Találkozás egy fénymásoló mellett

– Engem az mRNS érdekelt, ő pedig az oltások témájában kutatott – idézte fel Karikó Katalin a Pennsylvaniai Egyetemen egy hétfő délutáni sajtókonferencián azt a szerencsés kombinációt, amely végül a koronavírus elleni védőoltásig, majd az idei orvosi Nobel-díjig vezetett.

„Nem volt még YouTube, így ha nagyszerű tudósokat akartam hallgatni, ide kellett jönnöm” – fogalmazott Karikó Katalin. Az intézmény kutatói közé 1989-ben belépő biokémikus évekkel később találkozott Drew Weissman immunológussal, egy fénymásoló mellett. A véletlen találkozás alkalmával derült ki, hogy míg Karikó Katalin az mRNS-en dolgozik, Drew Weissman az oltások fejlesztésén. Innentől bár más-más egyetemi épületben, de közösen dolgoztak céljaik elérésén. Az immunológus hozzátette, egymásra voltak utalva a munkában, amit akkoriban senki nem igazán értékelt: alig kaptak forrásokat és megjelenési lehetőséget, hogy bemutathassák elképzeléseiket és munkájuk eredményét. Az igazi áttörést a Covid-járvány hozta, amikor az emberiségnek gyors megoldásra volt szüksége, így minden tudós minden vonatkozó eredményére felfigyeltek: Drew Weissman szerint az RNS-terápiával elérhető 95 százalékos hatékonyság az, ami végül áttörést jelentett a tudományos figyelemben.

– Először találják meg maguk mellé a megfelelő férjet, aki támogatást ad álmaik megvalósításában – üzente Karikó Katalin azoknak a nőknek, akik tudományos pályára szeretnének lépni. Hozzátette: a mentális és fizikai egészség, a stressz kezelése is fontos, és főleg az, hogy az ember szeresse, amit csinál. „Ha szereted a rivaldafényt, legyél színész. Ha szereted követni az utasításokat, talán a hadsereg a legjobb. Ha gazdag akarsz lenni, arra nem tudom a választ. De ha meg szeretnéd oldani a problémákat, a tudomány való neked.”

Drew Weissman ezzel egyetértve azt mondta: a tudomány azoknak való, akik szeretnek kérdéseket feltenni. A tudomány jelenti az utat ahhoz, hogy a társadalom előrébb tudjon lépni, ezért „biztatnunk kell a gyerekeinket, az unokáinkat, a szomszédainkat, mindenkit, hogy a tudomány viszi előre a világot” – hangsúlyozta az amerikai tudós.

Drew Weissman 1959-ben született Lexingtonban (Massachusetts, USA). A Bostoni Egyetemen doktorált 1987-ben, klinikai gyakorlatát a Harvard Orvosi Karán végezte, és posztdoktori kutatásokat folytatott a Nemzeti Egészségügyi Intézetben. 1997-ben alakította meg kutatócsoportját a Pennsylvániai Egyetem Perelman Orvosi Karán. Az RNS Felfedezések Penn Intézetének igazgatója. 

Megyei sikerektől a világhírig

Két év alatt több mint 110 nemzetközi elismerésben, tudományos díjban részesült Karikó Katalin, a 68 éves, magyar-amerikai biológus. A díjeső és annak ellenére, hogy a 21. század egyik legfontosabb tudományos felfedezése, az úgynevezett mRNS alapú technológia kötődik nevéhez, nyoma sincs nála sztárallűröknek. Tavaly júliusban, amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktorává avatták rögtönzött sajtótájékoztatóját azzal kezdte: leülne, mert egész nap rohangált, emberekkel találkozott és mostanra nagyon fáradt. Akkorra már – mint ott mondta – kétszer körbejárt a világon. Jelezte azt is: senki ne várja tőle, hogy megjósolja a jövőt arról, hogy mi lesz az új vírus variánsokkal, mert az üveggömbjét, elfelejtette magával hozni. Arra a fölvetésre, miként viseli, hogy „szétkapja a világ”, szerényen, evezős lányára utalva annyit mondott:

A kutatónő Szolnokon született, apja hentes, anyja könyvelő volt. Kisújszálláson nőtt fel, és már az általános iskolában rajongott a biológiáért, nyolcadikosként az Élővilág tárgyból megnyerte a megyei versenyt, az országos megmérettetésen pedig harmadikként végzett. Karikó Katalin tudományos rendezvények vendégeként gyakran elmondta: a kisújszállási általános iskolai és gimnáziumi évei alatt is kiváló kémia és biológia tanárai voltak, akiknek nagy befolyásuk volt pályaválasztására is, hiszen ők csináltak neki kedvet a biológiához és a kémiához. Diplomáját a szegedi egyetemen szerezte, majd mint fiatal kutató akadémiai ösztöndíjat kapott, és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban az első feladata egy antivirális molekula szintézise lett.

A kutatóközpontból 1985-ben egy létszámcsökkentési hullámban elbocsátották Karikó Katalint is, ekkor döntött úgy férjével, hogy külföldre mennek. A philadelphiai Temple Egyetemen kapott állást, három év múlva Washingtonba került, ahol interferonokkal kezdett dolgozni. Karikó Katalin erről az időszakról úgy mesélt: itt tanulta meg valójában a molekuláris biológiát. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetem kardiológiáján kezdett el dolgozni, mint molekuláris biológus. Itt kezdte el az mRNS kutatását. A kardiológiáról átkerült az idegsebészetre, ahol kollégáinak megtetszett az mRNS terápia ötlete. Itt hoztak áttörést az addigi kutatásai, amikor is sikerült rátalálni arra megoldásra, amely révén a szervezet többé nem tekintette ellenséges betolakodónak a mRNS molekulát. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem kutatója szerint Karikó Katalin éppen azzal írta át a gyógyászatot, hogy biztonságossá tudta tenni ezt a hírvivő molekulát a szervezetünk számára

Karikó noha máshonnan is kapott ajánlatot, 2013-ban úgy döntött, hogy a németországi Mainzban működő BioNTech-hez szerződik, melynek vezető alelnöke lett. Mainzba férje nem tartott vele, ezért 2013 óta ingázik Európa és Amerika között, gyakran fordul meg Magyarországon is. - DANÓ ANNA