Az Európai Unió először kaphat lehetőséget rá, hogy jogi úton, kötelezettségszegési eljárások elindításával kérhesse számon a tagállamokon a sajtószabadság tiszteletben tartásával kapcsolatos előírásokat – mondta lapunknak Dobrev Klára, a DK európai parlamenti (EP) képviselője az európai sajtószabadság-törvényről született parlamenti álláspontról. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője a Népszavának azt emelte ki, hogy a jogszabályi javaslatot részben vagy egészben a magyarországi és a lengyelországi helyzet szülte.
Az uniós törvényhozó testület kedden nagy többséggel elfogadta a készülő jogszabállyal kapcsolatos véleményét, amelynek kidolgozásában aktívan részt vettek magyar ellenzéki EP-képviselők. A parlamenti határozatot a következő hetekben, hónapokban kell összefésülni a tagállamok ettől sok tekintetben eltérő álláspontjával, mivel a törvény csak az EP és a kormányokból álló EU Tanács egyetértését követően léphet hatályba.
A legoptimistább vélekedések szerint akár novemberben kész lehet a két intézmény közötti megállapodás.
A parlamenti vélemény rögzíti, hogy politikai és gazdasági szereplők nem avatkozhatnak bele a szerkesztői döntésekbe, tilos kémkedni újságírók után és egyetlen közszolgálati médium sem válhat egy párt szócsövévé. Tartalmazza, hogy nyilvánossá kell tenni a média tulajdonosainak a nevét, és átláthatóságot kell teremteni az állami hirdetések elosztásában.
Alakul az európai médiatörvény, szabályoznák az állami reklámköltést és ellenőriznék a közszolgálati média pártatlanságátEgy lépéssel közelebb került az EU a sajtószabadságot védő törvényhez, de a tárgyalás nem lesz sétagalopp– Mi, magyarok elértük, hogy az EP álláspontja leszögezi: az egyetlen médiaszolgáltatónak, online platformnak vagy keresőmotornak juttatott állami hirdetések felső határa nem lehetne több, mint az adott hatóság által az egész országban kiosztott teljes reklámköltés 15 százaléka – mondta Dobrev Klára, emlékeztetve, hogy egyes Fidesz-közeli sajtótermékek gyakorlatilag állami hirdetésekből tartják fenn magukat. A készülő jogszabály korlátokat szabna annak is, hogy egy-egy tulajdonos mekkora médiabirodalmat birtokolhat. A DK-s politikus sikernek tartja, hogy ezt a limitet sikerült kiterjeszteni a nyomtatásra és a terjesztésre is.
A törvény tervezete az elképzelések szerint létrehozná a tagállamoktól és az Európai Bizottságtól (EB) is független Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet, amely véleményezné a rendeletbe foglalt előírások végrehajtását. Az EP álláspontja kötelezné az országokat, hogy minden olyan intézkedésről tájékoztassák az új testületet, amely hatással lehet a médiapiacra.
– Bármennyire is öröm, hogy Európa lépett egyet a megoldások irányába, sajnos Magyarországon ez már kevés.
A médiakoncentráció mértéke, a médiahatóság és a közmédia elfogultsága olyan mértékű, amit egy jogszabállyal nem lehet helyrehozni.
A Momentum tovább fog dolgozni, konkrét ügyekkel, panaszokkal a Bizottsághoz azért, hogy a Fidesz média egyeduralmát megtörhessük – nyilatkozta lapunknak Donáth Anna.
