Lengyelország;Jaroslaw Kaczynski;euroszkepticizmus;Jog és Igazságosság;Mateusz Morawiecki;

- Rossz tanítómester

Ha politikai szempontból Magyarország valamiben veri az uniós államok jelentős részét, az a piszkos kampány lebonyolítása. Görcsbe rándulhat a gyomrunk az egyes választási hadjáratok előtt, joggal tarthatunk attól, megint sikerül valami újabb olyan kormánypárti „ötlettel” előállni a kabinet ellenfeleivel szemben, amivel még jobban megfertőzik az emberek lelkületét.

Hasonlóban lehet részük a lengyel választóknak. Megtapasztalhatják, hogy a populista Jog és Igazságosság kormánypárt számára tényleg semmi sem szent. Miközben azonban Brüsszelben, illetve más európai fővárosokban már egykedvűen szemlélik a demokráciát aláásó újabb magyar intézkedéseket, Lengyelországra nagyobb figyelem vetül a háború árnyékában. Aggodalmat kelt Varsó és Kijev egyre hűvösebb viszonya, a két ország közötti mind harciasabb hangnem. Lengyelország az Ukrajnának nyújtott katonai és egyéb segély legfőbb csomópontja, az országban több mint egymillió ukrán menekült telepedett le.

A varsói kormány valójában a szélsőjobboldali Konföderációtól kíván elvenni szavazatokat a jövő hét vasárnapján esedékes parlamenti választás közeledtével, a felmérések szerint nem is sikertelenül. A szélsőséges párt ugyanis kritikus az Ukrajnának nyújtott támogatást illetően és erőteljesen euroszkeptikus. Mateusz Morawiecki kormánya azonban, a szellemi vezér, Jaroslaw Kaczynski irányításával, éppen azokat az értékeket támadja a választási győzelem reményében, amelyek Lengyelországot egyfajta mintaállammá tették Kijev megsegítése kapcsán. Varsó így elveszítheti azokat a diplomáciai előnyöket, amelyeket az eltelt másfél év alatt szerzett. Azzal persze a lengyel kormány is tisztában van, hogy a végletekig nem feszítheti a húrt Ukrajnával, hiszen a lengyel közvélemény továbbra is oroszellenes, Pew Research Center felmérése szerint a lakosság több mint háromnegyede Moszkvát látja legnagyobb fenyegetésnek. A lengyel kormánypárt ezért egy másik kampányfrontot is nyitott: szintén a Konföderáció témáját elorozva fokozta az EU-ellenességet. Kaczynski, Morawiecki, valamint Andrzej Duda elnök folyamatosan bírálja az EU-t, bár azt is megjegyzik, hogy Varsó a közösség tagja kíván maradni.

Pedig a lengyel kormánypárti sajtó már a polexitet, Lengyelország Unióból való kilépését sem tartja ördögtől valónak. Olyannyira, hogy a Do Rzeczy című hetilap címlapján öles betűkkel ezt írta: „Bizony! Ki kellene lépnünk az Európai Unióból”. A lap egyébként arról is ismert, hogy különféle összeesküvéselméleteket gyárt az EU lejáratására, amit némi utánjárással meg lehetne cáfolni, de azok, akiknek szól, nyilván mindent elhisznek.

A hazai példából is tudjuk: nincsenek véletlenek. Először csak a kormányközeli médiában jelennek meg a kabinet által még nem hangoztatott üzenetek, ezek azonban aztán a kormány hivatalos álláspontjává válnak. A lengyel kormánypárt egyre több határt lép át, mindenre hajlandó azért, hogy megőrizze hatalmát. A demokrácia sokat nyerne azzal, ha az ellenzék nyerne, de nagyon nehéz dolga lesz a médiatúlsúllyal, a hatalmi arroganciával szemben. Itthon erről is tudnánk mesélni...