Városliget;építkezés;kormányhivatal;jóváhagyás;Új Nemzeti Galéria;

Lopakodó múzeum-előkészítés: Beruházásstop nem számít, az Új Nemzeti Galéria finomhangolt terveit már engedélyezte a kormányhivatal

Baán László, a Liget projekt kiötlője, miniszteri biztosa tavasszal azt mondta, az Új Nemzeti Galéria építése 2024-25-ben elkezdődhet, de a projektgazda Városliget Zrt. ma már sokkal óvatosabb fogalmaz.

Az újabb módosított tervekre is megkapta az építési engedélyt a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galéria szeptember végén – tudta meg lapunk. Az engedélykérelmet a többi kiemelt állami beruházáshoz hasonlatosan elbíráló fővárosi kormányhivatal egyúttal ahhoz is hozzájárult, hogy a tervezők az országos építési követelményektől eltérjenek. Meg is tették.

A nyilvánosan elérhető tervlapok alapján az épület alapterülete 13 ezer négyzetméter lesz. Az összalapterület azonban ennél lényegesen több, hiszen a föld alatt három, a föld felett földszint plusz négy emelet épül. Az összes beépített terület így meghaladja majd az 50 ezer négyzetmétert, míg a burkolt felület 18 ezer négyzetmétert foglal el a parkból.

A Nemzeti Galéria új otthonának legmagasabb pontja 31,29 méteres lesz, ami cirka egy tízemeletes panelház magassága. Azok nem épültek közparkba, ez az épületmonstrum viszont a Városliget kellős közepére kerül.

Baán László, a Liget projekt kiötlője, miniszteri biztosa ennek ellenére makacsul állítja, hogy az új galéria épülete nem foglal el több helyet a zöldből, mint a korábban itt álló Petőfi Csarnok. Holott a Pecsa a szabadtéri színpaddal együtt sem volt több 11 ezer négyzetméternél, ráadásul a nyitott szabadtéri színpadot, illetve a csarnok 12 méter magas régi épületét nehéz egy kalap alá venni egy 31 méter magas létesítménnyel, még akkor is ha a győztes látványterveken még sok volt az üveg. Csakhogy a kormány korábbi megoldóemberétől, Fürjes Balázstól tudhatjuk: „A látványterv sohasem esik egybe a későbbi valósággal. Minden épület esetén a valóság, a befejezett építkezés számít”. Szavait az úszóaréna, vagy éppen a Néprajzi Múzeum is igazolta. Az Új Nemzeti Galéria terveit már eddig is többször módosították és még messze a vége. Ez az ötödik engedélyezési eljárás volt. A közzétett tervekből két újdonság olvasható ki: a 188 férőhelyes kerékpártároló és a zöldfelület-arány kozmetikázására alkalmas extenzív zöldtető.

„Az Új Nemzeti Galéria építése 2024-25-ben elkezdődhet, ebben az esetben 2027-28-ra elkészülhet” – mondta Baán még tavasszal. Ahogy fogalmazott: ezzel a Liget Projekt átüti az „üvegtetőt”, és a millennium óta a legjelentősebb fejlesztési beruházássá válik. Az Új Nemzeti Galéria lesz a fordulópont, ahonnan valóban világhírű kulturális projektről beszélhetünk, épp ezért tartják ezt a legfontosabb célnak.

A Népszava most rákérdezett a lehetséges forgatókönyvekre a Városliget Zrt.-nél. A projektgazda a fentinél sokkal óvatosabban fogalmazott. Azt írták: „Magyarország kormánya továbbra is elkötelezett a Liget Budapest Projekt teljes körű megvalósítása mellett, de az Új Nemzeti Galéria japán tervek alapján történő megvalósítása az ország gazdasági lehetőségeinek függvényében kerül majd ütemezésre.” Hozzátették: „Az új engedélyezési eljárásra a tervek finomhangolása miatt volt szükség.” Fontosnak tartották megjegyezni, az épület tervezett építési helyén több mint 120 évre visszamenően épületek álltak. Azt is megjegyezték, hogy a Budavári Palotából csak az új épület átadását követően kell kiköltöznie a Nemzeti Galériának. Ez igazán jó hír, hiszen a Néprajzi Múzeumot már 2017 decemberében bezárták, miközben az új épületet csak 2022 májusában adták át. A közlekedési múzeum városligeti épületét pedig azzal csukták be 2015-ben, hogy az évtized végére egy teljesen új, korszerű intézmény nyílik a helyén. Egyelőre az építkezés se kezdődött meg az új kőbányai helyszínen. A Budavári Palotára pedig már régen szemet vetett az Orbán-kormány.

„Ma még nincs a Nemzeti Galériának kiköltözési kényszere a Budavári Palotából, de a folyamatban lévő várrekonstrukció során, el fog jönni az ideje” – mondta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója májusban a Portfóliónak. Mint mondta, „kizárólag kormányzati döntésen múlik, hogy az Új Nemzeti Galéria első kapavágása meg tudjon történni.”

Elszálló költségek

A Liget-projekt költségvetéséről szóló legelső kormányhatározat 150 milliárdot irányzott elő, az első említések pedig csak néhány tízmilliárdról szóltak. A költségvetés később 250 milliárdra kúszott fel. Legutóbb Baán László már azt mondta a HVG-nek, hogy már el is költöttek rá 250 milliárdot. Ennyiből újult meg a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza, épült meg az új raktározási központ, a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Dózsa György úti mélygarázs és a teljesen érthetetlen okból idesorolt komáromi Csillagerőd, valamint a zöldfelület. Az Új Nemzeti Galéria és a Városligeti Színház költség erre rakódik rá. A SANAA és a Bánáti + Hartvig építésziroda mindenesetre a négyszer módosított és immáron 2,83 milliárdos tervezési szerződés alapján rajzolja át újra és újra a terveket.

Az ügyben megkerestük a Lázár János vezette építési minisztériumot is, amely legutóbb azt válaszolta kérdéseinkre, hogy az állami beruházások felfüggesztésére vonatkozó kormányhatározat a fővárosi múzeumi projektekre is érvényes, bár ezek megvalósításáról a kormány egyedi döntéseket hoz. Ez tartalmazza majd az ütemezést és a forrás megjelölését is. Akkor azt közölték, hogy a közlekedési múzeumról, illetve a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galériáról még nem született döntés. Most nem is válaszoltak megkeresésünkre, így nem tudni, hogy a korábban felfüggesztett építési eljárást a támogató kormánydöntés ismeretében indította el a Városliget Zrt., vagy ezzel próbált újabb lökést adni a projektnek.

Túlhasználattól tartanak

Nem csak az új épületek miatt érződik egyre zsúfoltabbnak a terület: egymást érik ott a rendezvények, ami a Ligetért aggódók szerint az új létesítmények látogatóival együtt a park túlhasználatához vezet. Gyorgyevics szerint csak a Zene Házát 900 ezren keresték fel az első évben. A ligetvédők szerint tavasz óta folyamatosan zajlanak a tömegrendezvények a Ligetben. A rendezvényekre nagyon sokan érkeznek, akik parkolnak mindenhová, legázolnak mindent, de az árusító és rendezvénypavilonok építése és bontása is rombolja a park zöldjét. Mint írták, esetenként több tonnás kamionok szántják fel a füvet. A teljesség igénye nélkül az idén volt már a Ligetben honvédségi toborzó, mentőnap, több koncert és futóverseny, techno party, Rosalia, szurkolói és intermezzo fesztivál, majális, rendőr- és tűzoltónap.