- Vlagyimir Putyin: Az orosz-ukrán háború nem területi konfliktus, Oroszország nem elkezdte, hanem befejezni akarja

Oroszország nem elkezdte, hanem befejezni igyekszik az ukrajnai háborút, amely nem területi konfliktus - jelentette ki Vlagyimir Putyin a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.

A háborús agresszor orosz elnök – aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki – azt mondta, hogy a konfliktus a leendő világrend alapelveiről szól, és a béke megteremtéséhez mindenkinek biztonságban kell éreznie magát.

Arról Vlagyimir Putyin nem beszélt, hogy ha nem területi konfliktusról van szó, akkor az orosz katonai egységek miért nem vonulnak ki Ukrajnából, de emlékeztetett arra, hogy a háború a Donyec-medencében immár 10. éve folyik, és ott a „különleges hadművelet” – értsd: Ukrajna 2022. február 24-i lerohanása – előtt is haltak meg emberek, amire azonban Nyugaton nem figyeltek oda, és akikért senki nem sírt.

Vlagyimir Putyinnak nem sikerült túl jól időzítenie a fenti kijelentéseit, nemrég derült ki, hogy a Harkiv megyei Groza faluban legkevesebb 51 ember meghalt, amikor orosz rakéta csapódott egy élelmiszerüzletbe.

Az orosz elnök közlése szerint 2023. június 4-től vezetett adatok szerint az ukrán alegységek vesztesége már több mint 90 ezer fő és 557 harckocsi, közel 1900 különböző osztályú páncélozott jármű. Mint fogalmazott: Oroszország nyugodtan halad a kitűzött céljainak elérése felé.

Ami Ukrajna NATO-tagságát illeti, Vlagyimir Putyin emlékeztetett, hogy azt mindig is ellenezte, mert veszélyt jelent Oroszország biztonságára, az ukrán EU-csatlakozás ellen viszont továbbra sincs kifogása.

Sikerrel tesztelték a nukleáris viharmadarat

Vlagyimir Putyin beszélt arról is, hogy Oroszország végrehajtotta a Burevesztnyik (Viharmadár) nukleáris meghajtású interkontinentális manőverező repülőgép utolsó sikeres tesztjét. A Burevesztnyik (Viharmadár) egyike azoknak az új hiperszonikus fegyvereknek, amelyek fejlesztéséről az orosz elnök 2018. március 1-jén tett először bejelentést. Most a fórumon nem volt hajlandó választ adni arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, de nem zárta ki annak lehetőségét, hogy visszavonja a nemzetközi atomcsend-egyezmény ratifikációját.

Oroszország mintegy kétszeresére a GDP 3 százalékáról mintegy 6 százalékára emelte a hadi kiadásoknak, az orosz költségvetési többlet a harmadik negyedévben több mint 660 milliárd rubel volt – kockáztatta meg ezután Vlagyimir Putyin, akinek a prognózisa szerint az év végére csak 1 százalék lesz az orosz költségvetési hiány, az orosz gazdaság csak strukturális átalakuláson megy keresztül, megbirkózott a nyugati szankciók okozta problémákkal. – Vannak problémáink, egyebek között a munkaerőhiány ügyében. Ezt követi néhány más kérdés is. De a rendelkezésre álló reáljövedelem növekszik nálunk. Amíg Európában csökken, addig nálunk 12 százalékkal nőtt – mondta.