Orbán-kormány;Magyarország;szigorítás;vendégmunkások;

Teljes a zűrzavar, politikai okok állhatnak a vendégmunkástörvény visszavonása mögött

Szigorítást ígérve vonta vissza az Orbán-kormány a még hatályba sem lépett jogszabályt a harmadik országbeli dolgozók foglakoztatásáról. 

– Úgy tűnik, teljes a zűrzavar. Az az Orbán-kormány, amelyiknek miniszterelnöke nemrégiben még 500 ezer vendégmunkás alkalmazásának szükségességéről beszélt, visszavonta a törvényt, ami november 1-jétől már szabályozta volna a vendégmunkások foglalkoztatását. Ez arra utal, hogy vagy ők maguk sem tudják, milyen feltételekkel akarnak vendégmunkásokat beengedni az országba, vagy pedig arra, számos település fideszes polgármestere jelezhette: a jövő tavaszi választások előtt nem kellene nyugtalanságot kelteni az emberekben, mert az rossz irányban befolyásolhatná a voksolást – így értékelte lapunknak Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke a Gazdaságfejlesztési Minisztérium csütörtöki közleményét.

A tárca azt jelentett be, hogy a kormány tovább szigorítja bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat, ezért új törvényjavaslatot készít, amelynek megalkotásáig a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt nem alkalmazzák. Ez egyébként idén november 1-jétől lépett volna hatályba, és szabályozta volna harmadik országbeli vendégmunkások 180 napon belül 90 napot meghaladó hosszútávú tartózkodását hazánkban. Az elnapolt törvényben rendelkeztek a többi között arról, hogy a vendégmunkások számára kiállított tartózkodási engedélyt legfeljebb két év határozott időtartamra lehet igényelni, amely maximum egy évre meghosszabbítható, a családegyesítés lehetőségét kizárták. A hatályát vesztett rendelkezés értelmében vendégmunkásokat kizárólag bizonyos munkaerő-kölcsönző cégek, és kedvezményes foglalkoztatók alkalmazhatnak: utóbbiak azok, amelyek a kormánnyal stratégiai partnerségi megállapodást kötöttek, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást valósítanak meg. Ilyen például a Magyarországra tervezett akkumulátorgyárak többsége. Egy miniszteri rendeletben pedig azt szabályozták volna, hogy milyen munkakörökben lehet foglalkoztatni a vendégmunkásokat, és mely harmadik országbeli állampolgárok kérelmezhetnek új tartózkodási engedélyt, ha – egy külön engedélykérelemmel – három évnél tovább szeretné őket foglalkoztatni a munkaadó.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a kormány az új törvényjavaslatban teljeskörűen felülvizsgálja a hatályos idegenrendészeti szabályozást is. Lapunkban korábban megírtuk, hogy a kormány az utóbbi időben sorra hoz olyan intézkedéseket, amelyekkel szélesebbre tárja a kapukat a távol-keleti és más harmadik országbeli vendégmunkások előtt. Bővítették volna az idegenrendészet hatáskörét, úgy, hogy ez a hatóság állítaná ki a vendégmunkások összevont munkavállalása és tartózkodási engedélyét, meggyorsítva az ügymenetet. A gazdasági tárca szerint az új törvényjavaslat minden harmadik országból érkező számára egyértelművé fogja tenni, hogy Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból jogcímen és feltételekkel tartózkodhatnak és vállalhatnak munkát.

A 24.hu csütörtökön írt arról, hogy a hajdúszoboszlói önkormányzat határozatban szólította fel a kormányt: nyugtassa meg a lakosságot a vendégmunkás-dömping miatt. Ez is alátámaszthatja azt a feltételezést, miszerint a vendégmunkásokról szóló törvény hatálybalépésének visszavonása összefügghet a jövő tavaszi önkormányzati és európai parlamenti választásokkal is. Lapunkban többször írtunk jobboldali vezetésű önkormányzatok aggodalmáról, miszerint a távol-keleti munkavállalók megjelenése a településükön felszítják a lakossági félelmeket, ez pedig akár kedvezőtlenül is befolyásolhatja a tavaszi választási esélyeiket.