Mindenki fedezékbe! Lövöldöznek a fejünk felett. A főnökök, egymásra. Sok érdekeset megtudtunk tőlük vezetőtársaikról. Főleg azt, hogy a többi mind színtiszta hülye, (vagy szimplán idióta, vagy hazaáruló is), csak a nyilatkozó illető a helikopter.
Én kérem, sok rosszat gondoltam róluk már eddig is, de mégis más, ha ők mondják, bennfentes információk birtokában.
Vicces volna az egész, csakhogy ahányszor a bohózat szereplői kiutalnak egymásnak egy-egy méretes pofont, az valahogy mindig a mi képünkön csattan. A kabaré kényszerű nézőterén fogy a levegő, lassan a büfé is bezár, készletei kifogytak. Pedig egyre többen ülünk ott, az egyik ajtón ugyan a merészebbek szivárognak kifelé nyugati irányba, a másikon viszont jönnek be a szerencsétlen vendégmunkások, akik ugyan nem tehetnek semmiről, de az őket betelepítő kormányoldal és a nép hangját tolmácsolni kívánó ellenzék versenyt utáltatja őket.
Azt persze tudtuk, hogy
Orbán nem véletlenül hozott össze olyan kusza kormányszerkezetet, amelyben vagy hatan is a gazdasággal foglalkoznak. Szereti összeugrasztani az embereit – Simicska óta tart a gazdaságpolitikai monopóliumtól – , hogy ne érezzék magukat biztonságban, és ő legyen fölöttük a mindenkori igazságosztó.
Nos, a dolog túl jól sikerült. Ahogy nő a baj (és nő), mindenki a vártnál nagyobb elánnal dobálja a másikra a felelősség köveit, lassan kőszikláit. Már nemcsak egy kicsit összeugranak, ugrándozásuktól kezd beszakadni a színpad.
Ráadásul, ha Orbán a Simicska-féle túlhatalmat akarta elkerülni, hát most itt van neki egy új majdnem-Simicska. Matolcsy határozottan simicskul. Előtte persze ő és családja is kiélvezte helyzete előnyeit, de hát Simicska sem jutott éppen koldusbotra Orbán regnálása alatt, aztán tessék.
Matolcsy ugyan nem használ trágár szavakat, pláne nem festi falra őket. Először csak szakcikkekben ment neki a kormánynak, majd egy konferencián keveredtek mindnyájan hangos veszekedésbe, most meg Tóth Bertalan és Vajda Zoltán ügyes kérdése újabb nyulakat ugrasztott ki a bankelnök bokrából. De ha nincs is O1G-zés, Matolcsy ugyanúgy, ha nem még nagyobb erővel robbantja a rendszer alapköveit, mint politikai végóráiban Simicska tette. Simicska Orbán külpolitikai orientációját, Putyin szolgálatát rótta fel, Matolcsy a másik alappillért, a sikeresnek hazudott gazdaságpolitikát zúzná szét.
Apró szépséghiba, hogy most az orbáni unortodoxia pápája fordul szembe saját korábbi hitelveivel, a szinte ortodox közgazdasági alapigazságokra hivatkozva. Matolcsy maga is tettestárs volt az alappillér lerakásában, ahogy Simicska sem volt a szűz ártatlanság élő szobra a NER létrejöttében.
A jegybankelnök azonban egy ponton megállt az elsimicskulás útján. Talán meg is fog: ő sosem volt a Simicskáéhoz hasonló egyenrangú viszonyban Orbánnal, fia üzelmei miatt is kényes helyzetben van. Nem nevezi néven a miniszterelnököt, bár elég világos, kivel van vitája. Csak éppen a „kormány” gazdaságpolitikáját hibáztatja az ország gyenge versenyképessége, energiafüggősége, az inflációgerjesztő túlköltés és az ársapkák miatt. De ki nem tudja, hogy a kormányban, ahogy az egész országban, Orbán akarata a meghatározó?
A miniszterelnök egy ponton az Úr hangjaként bele is szólt emberei hadakozásába. Hétfőn a Parlamentben közölte, Matolcsyéknak beletört a bicskája az infláció elleni küzdelembe (nocsak! Eddig arról volt szó, a harc hihetetlenül sikeres, az infláció két vállra fektetve, földbe gyalulva kegyelemért könyörög), a kormány a maga fejszéjével átveszi a feladatot és felelősséget.
Nem tudom, ki hogy van vele, a baltás gyilkos kiadása (eladása?) óta én nem nagyon szeretem, ha a kormány fejszéket, baltákat emleget. Elég veszélyes szerszám, beleállhat valaki lábába, mérlegelni nem képes gyerek és kormány kezébe bicska, fejsze, olló nem való.
Baj amúgy is van elég. A költségvetés a napokban omlott össze, 1000 milliárd többlethiánnyal, amit valahogy be kell hozni, nyilván rajtunk, más alkalmas áldozat nem kínálkozik. Ha az infláció tényleg egyjegyű lesz az év végére, az is éppen a duplája az akkori uniós átlagnak. Augusztusban -nyaralások és az atlétikai VB idegenforgalma idején! - 7 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, fogy a pénz a vásárlói zsebekből. Az ipari termelés 6 százalékkal kisebb, mint tavaly ilyenkor. Ehhez képest a bohózat egyik szereplője, Nagy Márton azt jövendöli, a harmadik negyedév a gödörből való visszapattanás ideje. Mit mondjak, a gödör stimmel, de egyelőre nemigen pattogunk.
Addig is megtudtuk a miniszterektől, hogy a bankelnök egyrészt őrült sofőr, aki egyszerre nyomja a gázt és a féket (Varga), másrészt küklópsz, aki csak egy szemmel lát (Nagy). Cserébe kiderült, hogy Varga elpancserkodta a különadókat (Matolcsy), feleslegesen riogatott bankadóval (Nagy), a Kamara elnökének még a szövegértési képességei is hiányoznak (MNB).
Most tehát ülünk kiszolgáltatott utasként egy kocsiban, amelynek volánját egymás kezéből tépi ki a küklópsz, az adópancser és a begőzölt jós. Időnként odanyúl a szövegnemértő is. Közben a GPS-ről az a legfőbb hang diktálná az irányt, aki miatt eltévedtünk.
Innen szép nyerni.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.