Nem állt elő észszerű magyarázattal a kormány arról, miért vonta vissza sebtiben a vendégmunkásokról szóló törvényt, ami eredetileg november 1-jével lépett volna hatályba. Ebben megszabták volna, mennyi időre, milyen munkakörökben, milyen feltételekkel alkalmazhatnak harmadik országbeli munkavállalókat hazai cégek. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiadott ugyan egy semmitmondó közleményt, amelyben azt írták: „a magyar munkaerő és a magyar lakosság védelme érdekében átfogó beavatkozásra van szükség a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodását és foglalkoztatását érintően”, ám ebből a valódi okokról nem derült ki semmi, és a Miniszterelnökség sem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.
Így aztán maradnak az észszerűnek tűnő találgatások, miszerint túl forró lett a pite ebben a témában: lassan bepöttyözik az országot a tervezett akkumulátorgyári helyszínek, amelyek vendégmunkások nélkül nem tudnak működni. Ám mivel az elmúlt években a migránsokkal elég jól riogatott a kormány, ott is megtanultak félni az idegenektől, ahol amúgy vendégszeretőek lennének az emberek. A vidéki kormánypárti polgármesterek már így is a bőrükön érzik a lakossági ellenállást, nem jó, ha tovább tetéződik a baj. S talán nemcsak a tavaszi önkormányzati, de az európai uniós választásokra is baljós árnyként vetülne a Fidesz és a KDNP számára, ha százasával jelennének meg külföldi állampolgárok egy-egy településen. Ott, ahol huszonnégy órában „migránsoznak”, nehéz elmagyarázni egy borsodi kisváros idős nyugdíjasának, hogy az utcán vele szembe jövő, turbánt viselő, nála sötétebb bőrű férfi jó migráns. Nem menekült, hanem a magyar gazdaság megmentője. Akinek a munkájára hamarosan égetőbb szükség lesz, ha dolgos hazánkfiai - látva a zűrzavart – még inkább maguk mögött hagyják ezt az országot.
Teljes a zűrzavar, politikai okok állhatnak a vendégmunkástörvény visszavonása mögött