;

Németország;Bajorország;tartományi választások;Hessen;

- Megleckéztették a szövetségi kormány pártjait

Olaf Scholz német kancellár számára az egyetlen jó hír az a vasárnapi bajorországi és hesseni tartományi választás után, hogy jó ideig most semmiféle voksolást nem rendeznek Németországban.

Így nem kell szembesülni a három párti, a szociáldemokraták, a zöldek és a liberális FDP alkotta szövetségi kormány népszerűtlenségével. Legközelebb Türingiában, június 9-én, tehát az európai parlamenti választással egy időben járulnak majd az urnákhoz Németországban, s attól a választástól már most görcsbe rándul német politikusok gyomra, hiszen a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) jelentős, úgy tíz százalékos fölénnyel vezeti a tartományi közvélemény-kutatásokat.

Persze addig történhet valami csoda és visszaszorulhat a szélsőjobb, de a mostani trendek alapján erre nem túl nagy az esély. Az AfD előretört Bajorországban és Hessenben, ezzel bizonyította: már nem csak keletnémet párt. A bajor végeredmény az exit pollhoz képest annyi változást hozott, hogy a Zöldek a második hely helyett végül kénytelenek voltak beérni a negyedikkel, második lett a győztes Keresztényszociális Unió (CSU) koalíciós partnere, a Szabadválasztók Szövetsége (FW), harmadik pedig az AfD. A voksolás tehát egyértelműen Bajorország jobbra tolódását hozta. Jócskán megdőlt Franz-Joseph Strauss egykori CSU elnök és bajor miniszterelnök 1987-ben elhangzott intelme, amely szerint a tartományban egyetlen párt sem állhat jobbra a CSU-tól. Mind a FW, mind az AfD ebbe a kategóriába tartozik, ráadásul a választók harmada erősen jobboldali formációkra voksolt.

A tartományban ugyan továbbra is a CSU és a Szabadválasztók Szövetsége kormányozhat, valami mégis megváltozik a koalíciós partnerek viszonyában. Ezzel kapcsolatban sokat elmond Markus Söder bajor miniszterelnök kijelentése is, amit a választások éjszakáján támogatói előtt mondott: "Soha nem szépségdíjra, hanem egyértelmű kormányzati mandátumra hajtottunk". Való igaz, a minimális célt sikerült teljesíteni, a CSU kormányon marad, nem mintha a kabinetben való szerepvállalása egyetlen pillanatig veszélyben forgott volna. A párt a második világháború óta uralja a bajor belpolitikát, s akkor is a kabinet meghatározó ereje lenne, ha 37 százalék helyett mondjuk csak 34-et szerzett volna. Valójában azonban Söder szempontjából a választásnak sokkal nagyobb volt a tétje annál, mint amit kommunikált. Egyfajta előválasztás is volt ez az ő szempontjából arra, lehet-e ő a keresztény uniópártok kancellárjelöltje a 2025-ben esedékes szövetségi választáson. S a válasz nemleges. A CSU visszafogott eredménye azt mutatja, hogy Södernek nincs meg a kellő hátszele ehhez még saját tartományában sem.

Söder ráadásul nehéz koalíciós tárgyalások elé néz. A Hubert Aiwanger vezette szabadválasztók most magabiztosabbak, mint öt évvel ezelőtt, a párt több tárcát követelhet magának, története legjobb eredményével a második legerősebb erő lett.

Ami Hessent illeti, itt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) úgyszólván rajt-cél győzelmet aratott. A szociáldemokratáknak semmit sem segített az, hogy kormányfőjelöltként Nancy Faeser szövetségi belügyminisztert indította, sőt ez inkább tehernek is bizonyult. A népszerű tartományi miniszterelnök, a Zöldekkel kormányzó Boris Rhein által vezetett CDU 34,6 százalékos eredménye várható volt, viszont az SPD 15,1 százaléka kudarc, különösen annak fényében, hogy az AfD simán második lett ijesztően magas szavazati aránnyal, 18,4 százalékkal.

A hesseni kampányt nem a tartományt érintő kérdések dominálták, a voksolást az általános, az egész országban tapasztalható rossz hangulat határozta meg. A berlini kormánnyal szembeni elégedetlenségből a szövetségi szinten ellenzékben lévő CDU és az AfD profitált leginkább. Az Infratest Dimap ügynökség által a választás napján és az azt megelőző napokban végzett felmérések során a hesseniek több mint fele azt mondta, a tartományi választás jó alkalom arra, hogy megleckéztessék a berlini kabinetet. Míg a hessenieknek csak 28 százaléka elégedett a szövetségi kormány munkájával, addig a tartományi kormánnyal 47 százalékuk. Bár ez is 13 százalékponttal kevesebb, mint a 2018-as választások előtt. Mindezek ellenére a legvalószínűbb az eddigi CDU-Zöldek koalíció folytatása. A tartományi kormány pozitívumként könyvelheti el, hogy nemcsak a saját táborában, hanem az ellenzéki pártok támogatói körében is elismeréssel tekintenek a munkájára.

A hírszerzési blamázs mellett van, aki a szélsőjobboldali Netanjahu-kormány felelősségét firtatja, amiért a Hamász elindíthatta a támadást.