Várhelyi Olivér nem egyeztetett az Európai Bizottság egyetlen tagjával sem, mielőtt közzétette bejegyzését az X közösségi felületen (a volt Twitteren) - mondta Eric Mamer, az Európai Bizottság (EB) szóvivője kedd déli sajtóértekezletén, amelyen az újságírók “össztűz alá vették” a brüsszeli testületet a palesztinoknak juttatott uniós segélyekről szóló ellentmondásos megnyilatkozásai miatt.
A félreértések lavináját a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos hétfői posztja indította el, amelyben azt állította,
hogy Brüsszel felfüggesztette a Palesztin Hatóságnak járó fejlesztési támogatásokat, mintegy 691 millió eurót.
A bejegyzés zavart keltett, több tagállam kifejezte értetlenségét és óvott az elhamarkodott döntésektől. Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára telefonon kérte Charles Michelt, az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökét, hogy a közösség ne fagyassza be a palesztinoknak járó pénzügyi forrásokat.
Ezt még fokozta, hogy Várhelyit csak órákkal később cáfolta meg az X-en közvetlen főnöke Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, majd az EB, amely sajtóközleményben tisztázta a helyzetet. Eszerint a Bizottság sürgősen felülvizsgálja a Palesztinának nyújtott uniós támogatást, hogy az “közvetve se tegye lehetővé egyetlen terrorista szervezet számára sem, hogy Izrael elleni támadásokat hajtson végre”. Az Unió eddig is szigorúan ellenőrizte, hogy a Hamász ne részesüljön közvetlen vagy közvetett finanszírozásban, de most további revíziót tart szükségesnek. A tájékoztatás szerint amíg az elemzés zajlik, a kifizetéseket nem függesztik fel. A felülvizsgálat nem érinti
a humanitárius támogatásokat, amelyeket a közösség válsághelyzetekben folyósít a rászorulóknak. Ennek összege idén 27,9 millió euró.
A keddi bizottsági sajtótájékoztatón Eric Mamer azzal magyarázta a kommunikációs fiaskót, hogy a testületnek gyorsan kell reagálnia a változó körülményekre. Aláhúzta ugyanakkor, hogy Várhelyi nem egyeztetett a biztosi kollégium tagjaival, mielőtt a bejegyzését közreadta. Elismerte, hogy a koordinálatlan közleményeknek hatásuk lehetett a fejleményekre, de nem válaszolt arra,
hogy Ursula von der Leyen elnök beszélt-e a magyar biztossal és felelősségre vonta-e a “félretájékoztatásért”.
