Afganisztán;Jemen;Emberi Jogok Európai Bírósága;Strasbourg;Magyar Helsinki Bizottság;

Most egy jemeni és egy afgán család nyert pert a magyar állammal szemben a strasbourgi bíróságon

Az ítélet szerint a magyar hatóságok még azt sem mérték fel, veszélyezteti-e a gyerekeket, ha Szerbiába kényszerítik őket.

Egy hétfős jemeni és egy háromfős afganisztáni családot kényszerítettek át Szerbiába a magyar hatóságok 2019-ben. A ferihegyi reptéren mindannyian menedékjogot kértek, mégis átdobták őket a határkerítésen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának csütörtöki ítélete viszont kimondta, hogy az állam megsértette a kollektív kiutasítás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát – közölte a perben a menedékkérőket képviselő Magyar Helsinki Bizottság.

A strasbourgi ítélet olyan menedékkérő, segítségre szoruló emberekkel foglalkozik, akik előtte sohasem jártak Szerbiában. Tehát a jogvédő szervezet szerint itt pontosabb „visszakényszerítés” helyett „átkényszerítésről” beszélni.

A jemeni család 2019 áprilisában érkezett a ferihegyi reptérre. Az országban polgárháború dúlt, a hatóságok nem működtek, így az anyának csak akkor volt esélye elhagyni a zűrzavaros Jement és biztonságos helyre menekíteni a gyerekeit, ha meghamisítja úti okmányaikat. Később bűncselekmény hiányában az okirat-hamisítás miatt indított perben fel is mentette őket a magyar bíróság.

A legfiatalabb, a Magyarországra érkezésekor 11 éves gyermeket korábban Down-szindrómával diagnosztizálták, és ez igen korán egyértelművé vált a magyar rendőröknek is. A másik pedig olyan egészségügyi ellátásra szorult, amit Jemenben már nem tudtak megadni neki.

Nagyon hasonló történet az afgán családé is. Őket 2019 decemberében tartóztatták fel Ferihegyen. Az anya egyik gyereke civil szervezet aktivistájaként küzdött a kényszerházasságok ellen és a nők jogaiért. Menekülniük kellett, ők is csak hamis úti okmányokkal tudták elhagyni hazájukat, és őket is egy napon belül átdobták a szerb határon a magyar rendőrök.

Szerbiában korábban soha nem jártak, semmiféle helyismeretük nem volt.

Az afgán család szerint a magyar rendőrök úgy próbálták rávenni őket az együttműködésre, hogy azt állították, egy menekülttáborba viszik őket. Még akkor is ezzel nyugtatták őket, amikor a határkerítéshez érkeztek.

A jemeni családot pedig ki is fosztották ismeretlenek, míg az éjszakában Szabadkára tartottak. 

Mivel a családok nem szabályosan léptek be Szerbiába, hetekig tartott, mire ott is menedékkérőkként tudták regisztrálni magukat, és minimális ellátáshoz jutottak. Sok hónappal később, mivel a menekültügyükben – a szerb rendszer működésének hiányosságai miatt – semmilyen előrelépés nem történt, a családok Ausztriában, illetve Németországban kértek és kaptak védelmet.

A strasbourgi bíróság szerint a magyar állam eljárása a kollektív kiutasítás tilalmába ütközött, ugyanis bármiféle indokolt határozat vagy jogorvoslati lehetőség nélkül került sor a Szerbiába toloncolásukra, mégpedig anélkül, hogy a kiutasítással szembeni érveiket kifejthették volna.

Az ügyet különösen súlyossá teszi, hogy a hatóságok azt sem mérték fel, a gyerekeket veszélyezteti-e a Szerbiába kényszerítésük.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága azt is megállapította, hogy a magyar hatóságok eljárása az embertelen, megalázó vagy kegyetlen bánásmód tilalmába ütközött eljárási jogi szempontból. Bár mindkét család menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, mégsem rakták őket a magyar tranzitzónák egyikébe sem. Akkor ugyanis értékelnie kellett volna a magyar hatóságoknak azt, hogy hozzáférnének-e a szerb menekültügyi rendszer védelméhez.

Az ottani rendszer működésének hiányosságai már akkor is közismertek voltak. A szerb hatóságok 2009 óta több mint 652 ezer regisztrációs igazolást adtak ki menedékkérőknek, ehhez képest mindössze 196-an kaptak menedékjogi védelmet 2021-ig.