Az előbbit 15 százalékkal, a jelenlegi bruttó 232 ezerről 266 ezerre emelnék, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal 296 ezerről 326 ezer forintra nőne – erősítette meg a Népszavának Perlusz László, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.
Részletek említése nélkül elmondta: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerdai tárgyalásán résztvevők közül többen azonnal aláírták volna a jelzett emelésről szóló javaslatot, ám a VOSZ jelezte, megvárnák a III. negyedéves GDP értéket, mert ha az is megerősíti a recessziót, akkor át kell gondolni az emelés mértékét. Ugyanis az általuk képviselt kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) nagyon is érinti a gazdasági visszaesés, emiatt is szűkös a béremelésre fordítható pénzügyi keretük.
A VOSZ főtitkára jelezte, hogy ebben az évben 14 és 16 százalékkal növekedett a garantált bérminimum, illetve a minimálbér, amit jövőre követhet a 10, illetve 16 százalékos vagy ahhoz nagyban közelítő emelés. Adható és nem kötelező – pontosította a minimálbéreseknek szánt egyszeri 100 ezer forintos bónuszról szóló híreket Perlusz László, amit járulékmentesen, az év elején tervezettnél magasabb infláció miatti kapnának a címzettek.
A minimálbér és a garantált bérminimum néhány éves távlatban olvadhatna össze – mondta el a Népszava kérdésére a VOSZ főtitkára, aki szerint ez megtörténhet úgy is, hogy az eltérő mértékű emelések eredményeként a minimálbér beéri a garantált bér összegét. Hirtelen nem lehet eltüntetni a különbséget a kettő között - tette hozzá.
A VOSZ szorgalmazza, hogy minél több ágazati kollektív szerződés szülessen Magyarországon. Egyben utal arra: az EU célkitűzése, hogy a tagállamokban legalább 80 százalékban ágazati kollektív szerződések szabályozzák a munkaadók és a munkavállalók közötti viszonyt. Idehaza ettől messze állunk, mert ez az arány jelenleg a 20 százalékot sem éri el.
312 ezer forintos minimálbért akarnak, de azt sem tudni, mikor jön az emelés és valójában mennyi lesz