interjú;

„Orbán Viktor csak a saját, a családja és a cimborái érdekeit nézi”

Monika Hohlmeier, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának (CONT) elnöke szerint a magyar kormány még nem teljesítette a zárolt uniós pénzek részleges feloldásához kötött feltételeket. Interjú. 

– Édesapja, a néhai Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök népszerű ember volt Magyarországon, a hidegháború éveiben gyakran megfordult nálunk. Ma, amikor magyarok és németek ugyanahhoz a szövetségi rendszerhez tartoznak, Önt és a képviselőtársait úgy fogadják Magyarországon, mint “a birodalmi inkvizíció” tagjait. Mit szól hozzá?

– Sajnálatosnak tartom, hogy az Európai Parlament képviselőit Magyarországon a kormány és a Fidesz egyes tagjai agresszív, verbális támadásokkal illették. Tudom, hogy a Fidesz egyes támogatói megpróbáltak bennünket inzultálni is. De az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnökeként az a feladatom és kötelességem, hogy ellenőrizzem, tiszteletben tartják-e az Európai Unió pénzügyi érdekeit a tagállamokban. Meggyőződésem, hogy Magyarország polgárainak érdeke, hogy pártállástól függetlenül minden állampolgár, minden cég és minden civil szervezet egyenlő eséllyel jusson hozzá az uniós forrásokhoz. Hogy mindenki jogállamban élhessen, ahol a bírósági döntéseknek érvényt szereznek. Demokráciában elfogadhatatlan, hogy több mint egy évre szükséghelyzetet vezessenek be, és csökkentsék a parlament jogosítványait. Amikor szakbizottságunk küldöttsége idén májusban Magyarországra látogatott, számos bizonyítékot találtunk arra, hogy a hatóságok nem teljesítik az uniós források felszabadításának feltételeit. A közbeszerzési pályázatokat gyakran manipulálták Orbán Viktor családjának és barátainak, valamint a Fideszhez kötődő személyeknek a javára. Magyarországon jelenleg egy tisztességtelen, oligarchikus rendszer működik.

– Ön az Európai Néppárt frakciójában ül, amely sokáig a Fidesz pártcsaládja volt. Sokáig kitartott a magyar tagpárt és személyesen Orbán Viktor mellett. Mikor és miért változott meg a véleménye?

– Az elején megpróbáltam hidakat építeni, de Orbán ezeket a gesztusokat félreértelmezte, és arra használta, hogy igazolja EU-ellenes álláspontját. De nem adtam fel, tárgyaltam, diplomáciai lépéseket tettem. A Zöldek és a szocialisták politikai és érzelmi alapon támadták a Fideszt, az én kritikám kezdettől fogva tényekre támaszkodott. Akkor bíráltam őket, amikor valamit konkrétan bírálni lehetett. Például az állandó jogsértéseket és a manipulatív lenyúlásokat. Sokáig reméltük, hogy Orbán Viktor igazi reformer lesz, akinek az érdeke, hogy Magyarországot Bajorországhoz hasonlóan átalakítsa: versenyképessé, innovatívvá tegye. Számomra a fordulópont az volt, amikor folyamatosan hamis állításokkal kezdte sértegetni az Európai Uniót és Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt. 2015-től kezdve a Fidesz-kormány és hívei olyan szlogeneket terjesztettek, mint „nem leszünk Brüsszel rabszolgái”, „Brüsszel olyan, mint a szovjet birodalom” és így tovább. Ekkor jöttünk rá a kollégáimmal, hogy Orbán és pártja csak kihasználja a konstruktív együttműködésre irányuló szándékunkat. Nem változtat a magatartásán, inkább ront rajta. Hiábavalóvá tesz minden hídépítési kísérletet, ahogy visszaél a hatalmával és leépíti a jogállamiságot. Mindig is kiálltam a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és a szociális piacgazdaság mellett. Ezeket az értékeket nem találom Orbán politikai stratégiájában – épp ellenkezőleg.

Az Európai Unióban sok kérdésben eltér a véleményünk. Nekem sem tetszik minden parlamenti döntés vagy az Európai Bizottság minden javaslata. De amikor megszületnek az európai jogszabályok, elfogadjuk és betartjuk a demokratikus döntéseket. Nem mondjuk, hogy “jogilag megerőszakoltak” minket. Demokráciában élünk, demokratikus országok szövetsége vagyunk. Igyekszünk többséget találni a döntéshozatalban. Az a benyomásom, hogy Orbán Viktor csak a saját, a családja és a cimborái érdekeit nézi, nem pedig Magyarország és a magyar lakosság érdekeit.

– A Fidesz EP képviselői a függetlenek között ülnek. Hol látja őket a jövő nyáron hivatalba lépő új parlamentben?

– Nem tudom, hogy mit fognak csinálni, de a radikálisan jobboldali pártokban erős a hajlandóság az összefogásra. Nem vagyok biztos benne, hogy ez sikerülni is fog, mert mindnyájan egoisták és nacionalisták.

– A német cégek hosszú ideje jó üzleti lehetőségeket látnak Magyarországon. Mostanában azonban még az Európai Parlamentnél is panaszkodnak.

– A parlamenti mandátum elejétől, 2019-től kezdve sok bizonyítékot kaptunk manipulált közbeszerzési pályázatokról és arról, hogy a kormányzat — hatalmával visszaélve — óriási nyomás alá helyez bizonyos ágazatokat és vállalatokat, önkényes adminisztratív eljárásokkal bünteti vagy teljesen ellehetetleníti a működésüket, hatalmas pénzügyi veszteségeket okozva számukra. Úgy tűnik, hogy az Orbán-kormánynak az a célja, hogy a cégek 70-80 százaléka elégedett legyen, a maradékot viszont megpróbálja tönkretenni vagy kisajátítani. A kormány és oligarcha támogatói romboló akcióikkal azokat az ágazatokat célozzák meg, amelyekre szeretnék rátenni a kezüket. Ez már megtörtént a banki, a távközlési és a médiaszektorban, és most zajlik a kiskereskedelemben, az építőiparban, valamint a Budapest Airporttal. Ez a magatartás az EU belső piaci szabályainak és a jogállamiságnak a durva megsértése. A német cégek már fel is kérték a berlini kormányt, hogy levélben forduljon a magyar partneréhez, és tegye szóvá az önkényes jogszabályokat és intézkedéseket. Ha a budapesti kormány magyar cégeket akar helyzetbe hozni, például kis- vagy közepes vállalkozásokat, akkor hozzon létre ezeket támogató programokat, de ne büntessen másokat! Kérjük az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki az összes ilyen esetet!

– Nemrégiben a költségvetési bizottság elnökével együtt levelet írt az Európai Bizottságnak arról érdeklődve, hogy novemberben valóban megkezdik-e a kifizetéseket a magyar kormánynak a kohéziós alapokból. Kaptak választ?

–Még nem. De határozott szándékunk, hogy hamarosan meghallgatjuk erről a költségvetésért, a regionális politikáért és az igazságügyért felelős európai biztosokat. Magyarországi látogatásunk után egyértelműen az a véleményünk, hogy a felzárkóztatási alapok egy részének felszabadításához kötött négy feltétel nem teljesül. Rengeteg bizonyítékot kaptunk az Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető lépésekről. Világosan elmondtuk az Európai Bizottságnak, hogy nem elégszünk meg látszat elemzésekkel. Elvárjuk, hogy minden problémás esetet átlátható és tisztességes módon megvizsgáljon. A pályázatok manipulálása sem ért még véget, amit az Európai Számvevőszék megerősített. Továbbá vannak olyan esetek, amikor a kormány nem hajt végre bírósági ítéleteket, hanem egyik napról a másikra rendeletekkel hatályon kívül helyezi azokat.

– Ahhoz, hogy megkezdődjenek a kifizetések, egy négy elemből álló igazságügyi reformot kellett végrehajtani, amit az Orbán-kormány állítólag megtett. Ebben az esetben Brüsszel nem várja az összes korrupció-ellenes intézkedés teljesítését, ami például a jogállamisági eljárásban blokkolt támogatások feloldásához kell.

– Az igazságügyi reform és a jogállamisági eljárás összefüggenek. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a hatóságok nem hajtanak végre bírósági döntéseket.

– Tehát a parlament álláspontja, hogy korai a pénzosztás?

– A parlament álláspontja szerint minden feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy az Európai Bizottság felszabadíthassa a támogatásokat. Ha a magyar kormány pénzt szeretne, akkor feleljen meg az értékeinknek és a normáinknak. Ha nem akar megfelelni ezeknek, akkor Orbán Viktor álljon ki a nép elé, és mondja meg neki, hogy illiberális államot kíván létrehozni oligarchikus struktúrákkal. Legyünk őszinték és játsszunk nyílt lapokkal!

– Az EP-nek ebben a játszmában nem osztottak lapot. A felzárkóztatási támogatások nagyjából kétharmadának a felszabadításáról az Európai Bizottság egymaga dönt. Milyen eszközök vannak az Önök kezében, különösen, hogy lassan vége a mandátumuknak?

– Például a mentesítési eljárás. (Az eljárásban az EP ellenőrzi, hogy a Bizottság megfelelően hajtotta-e végre a költségvetését. Ha megtagadja a mentesítést, az a testület lemondását eredményezheti— a szerk.) Szeretném világossá tenni, hogy a parlamentnek nagyon világos és egységes az álláspontja arról, hogyan védjük meg az alapvető értékeinket és szabadságjogainkat. Egységesen ellenezzük a zsarolást is.

– De nincs igaza Orbán Viktornak, amikor azt mondja: miért járuljak hozzá a közös kasszához, ha nem kapok onnan egy fillért sem?

– Nincs. Magyarország az EU nettó haszonélvezője, nem nettó befizetője. Tehát az érvelésének nincs értelme. Másodszor: Magyarország azért lépett be az EU-ba, mert osztotta az alapvető értékeinket, a tagállamok közötti barátság és tisztelet elveit.

–Az Európai Unió bevetette a legerősebb fegyverét Magyarországgal szemben, felfüggesztette a teljes, 22 milliárdos kohéziós büdzsét. Mégsem látni nagy változásokat, nincsenek magas szintű korrupciós lebukások, a pénz is oda folyik, ahová eddig. Nem jött be a lépés?

– Az Európai Unió nem szankciókra, hanem a tagállamok együttműködési hajlandóságára épül. Ez az első alkalom, hogy egy ország folyamatosan megtagadja a demokrácia alapvető szabályainak a tiszteletben tartását. Meg kell tanulnunk, hogyan kell az ilyen helyzeteket kezelni. Gyorsabban kell reagálnunk és új eljárásokat kidolgoznunk. Erre szeretnék javaslatokat tenni a következő ciklusban. Az uniós finanszírozás pedig fájóan hiányzik a magyar gazdaságból. Orbán Viktor próbálkozásai egyre hiábavalóbbak, hogy ezt a hiányt elrejtse. Politikája a magyar lakosságnak rengeteg pénzébe kerül. Azt szeretném, ha túlnyomó többségük részesülhetne az EU-s pénzügyi forrásokból.

– És akkor majd Orbán Viktor rájön, hogy küzdenie kell a korrupció ellen és minden megváltozik?

– Nem hiszem, hogy a miniszterelnök meg fog változni. Inkább a magyar emberek fogják rákényszeríteni a kormányt, hogy bizonyos dolgokat újragondoljon. Az Európai Unió nem dönt kormányokról. Mi csak megpróbáljuk megvédeni az értékeinket.

Névjegy

Monika Hohlmeier bajor keresztényszocialista politikus 2009 óta az EP tagja. Ezt megelőzően bajor parlamenti képviselő és a bajor kormány oktatási és kulturális minisztere volt.