- Orbán Viktor még nagy reményeket fűz Kínához, szerinte a politikai barátságnak van egy mélyebb, kulturális alapja is

Magyarországban Kínának továbbra is jó barátja létezik Közép-Európában, az együttműködéshez Budapest nagy reményeket fűz - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pekingben, Li Csiang kínai kormányfővel folytatott találkozóján.

A magyar kormányfő – írja az MTI –, emlékeztetett arra, hogy most lesz a 75. évfordulója a két ország közti kapcsolatok felvételének. Hozzátette, hogy a politikai barátságnak van egy mélyebb, kulturális alapja is. 

Nem véletlen, hogy a szovjet blokkban Magyarország ismerte el elsőként Kínát, és az egyetlen olyan közép-európai állam, amely a kezdetektől fogva következetesen kitartott az „egy Kína” elv mellett – fogalmazott a miniszterelnök.

Az nem világos – fűzhetjük hozzá –, hogy Orbán Viktor mire gondolt, amikor arról beszélt, hogy a politikai barátságnak van egy mélyebb, kulturális alapja is, de jellemző, hogy ha Kínáról van szó, a fenntartásai egyszerűen elillannak a máshol és máskor rendre kárhoztatott kommunizmussal szemben is. Ennek a jele volt, hogy a 2017-es pekingi látogatásán simán megkoszorúzta a kommunista emlékművet azon a Tienanmen téren, ahol 1989 nyarán a kínai néphadsereg vérbe fojtotta a diáktüntetéseket. Az összetűzésekben hozzávetőlegesen 1500-3000 ember halt meg.

A magyar kormányfő kitért arra is, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök még 2009-ben fogadta őt először, amikor még alelnök volt, Orbán Viktor pedig az ellenzéket vezette. Most kedden ismét tárgyalnak, és ez már a hetedik találkozójuk lesz, ami szintén jól mutatja a két nép közti barátságot. – Mindent meg fogok tenni azért, hogy az elődeink példájához méltó külpolitikát folytassunk Kínával - szögezte le Orbán Viktor.

Az AFP egyik képnének a tanúsága szerint a pekingi útra elkísérte a felesége, Lévai Anikó is.

Li Csiang kijelentette, a két országot szoros barátság köti össze, ez is elősegítette a kétoldalú viszony fejlődését a legmagasabb szinten. Azt mondta, hogy a magyar-kínai kapcsolatok az eddigi legjobb időszakukat érték el, újfajta nemzetközi kapcsolat jött létre.

A megbeszélés után a miniszterelnökök jelenlétében több kormányközi megállapodást írtak alá, köztük a kínai kezdeményezésű Egy övezet, egy út kezdeményezés kiemelt kétoldalú projektjeit, az oktatási, valamint az ipari és befektetési együttműködési programot, továbbá megállapodást a gazdaság- és a technológiafejlesztésről, a digitális gazdaságról és a klímavédelem területén.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden és szerdán részt vesz majd az Egy övezet, egy út fórum harmadik csúcstalálkozóján. Felszólalt az előző két csúcstalálkozón is, 2017-ben, valamint 2019-ben, nem mellesleg összefuthat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Ami ezt illeti, Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő három napja azt mondta, kétoldalú találkozó egyelőre nincs tervben, de a fórum résztvevői így vagy úgy kommunikálni fognak egymással.

Az Egy övezet, egy út Kína első számú külföldi befolyásszerzési kísérletének számít. Arról szól, hogy a távol-keleti nagyhatalom utakkal, kikötőkkel és gázvezetékekkel köti össze Ázsia, Európa és Afrika, országait. Jelenleg már 154 országot érint, az Európai Unió pedig már öt éve sem rajongott érte túlságosan, a gyanúja szerint el a pekingi vezetés csak gazdasági és politikai befolyási zóna kialakítására törekszik vele. Ennek a jele, hogy a kétoldalú szerződésekben, amelyeket a pekingi vezetés egy-egy ország elé tesz, szerepel két kifejezés, a „community of common destiny” és a „community of shared future for mankind”, vagyis a „közös sors” és a „közös jövő”, és nem mindössze fellengzős, ártalmatlan kijelentésekről van szó, a bennük szereplő közösség szót ugyanis ugyanazzal a karakterrel jelölik, amelyet az Európai Unióra is használnak. 

Kína Magyarország kilencedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, idén ismét hazánk legnagyobb külföldi közvetlen befektetője.