„Iványi jó ember, Orbán pedig rossz ember”

Adj egy órát az életedből, naponta – ezzel a címmel indított határozatlan idejű, jelenleg október 31-ig tartó, de hosszabbítható demonstrációt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület. Iványi Gábor, az egyház vezetője kijelentette: éppen ma (kedd) van a szegénység elleni küzdelem világnapja. Azt reméli – mondta, hogy hangjuk eljut bel- és külföldön mindazokhoz, akik a helyzeten változtatni tudnak az ellátottak és dolgozók megvédéséért.

Minden nap ismert közéleti személyiségek beszélnek délután 5 és 6 óra között a Dankó utcai hajléktalanszálló előtt. A nyitóeseményen több lakó is részt vett, jó páran tolószékben hallgatták végig a beszédeket. A jelenlegi ellenzéki politikusok nem tolongtak, ezzel szemben régi SZDSZ-esek, Pető Iván, Kuncze Gábor, Demszky Gábor, illetve az egykori MDF-es Herényi Károly is megjelent.

Többen táblával érkeztek, az épület előtt például a „A másik is ember”, „Jachtra telik, mélyszegénységben élőkre nem?” felirat mellett a „nemzeti raklapkilátón” mondtak beszédet a felszólalók.

Iványi Gábor a többi között arról beszélt: jelenleg egyetlen forrásuk a támogatók által a krízisalapba befizetett összeg, ebből tudnak némi pénzt utalni a dolgozóknak, akiknek többsége annak ellenére végzi a munkáját, hogy harmadik hónapja nem tudnak nekik fizetést adni. Beszélt arról is, hogy a köztartozások mellé pénteken az MVM-től is felszólítás érkezett arról, hogy rendezzék a számlákat, ellenkező esetben 63 intézményükben – hajléktalanszállón, kórházban, iskolában, óvodában, szegényekről gondoskodó konyhában - kikapcsolják a gáz- és áramellátást. Iványi Gábor megjegyezte: a tartozások ügyében megtették a szükséges intézkedéseket, halasztási kérelmet adtak be,  szerdán leülnek az MVM képviselőivel, és bíznak a megegyezésben, vagyis hogy elhárul a közvetlen vészhelyzet.

Kijelentette: szükség van a normatív támogatásra, de olyan megoldásokat keresnek, amely lehetővé teszi, hogy a MET és az Oltalom intézményei egyre kevésbé függjenek az állami támogatásoktól. Ám ehhez a jelenlegi helyzet rendezése elengedhetetlen.

Sok van, mi szégyenletes, de ennél nincs szégyenletesebb

A magyar állam 1,3 milliárd forint normatív támogatást, és 71 millió forint egy százalékos adófelajánlást vont el tőlük, emiatt került végveszélybe 20 ezer kiszolgáltatott ember, és az őket ellátó intézmények. Gyerekek ezrei kerülhetnek ki az oktatási rendszerből, hajléktalanok százait sodorhatják életveszélybe, kistelepülések önkormányzatai kerülhetnek csődbe, ha át kell tőlük vállalni a közétkeztetést, 500 főiskolás tanulmányainak folytatása és ezer dolgozó megélhetése is bizonytalanná vált – mondta.

Megjegyezte azt is, a múlt héten a közjogi méltóságoknak, Novák Katalin államfőnek, Orbán Viktor miniszterelnöknek és Kövér Lászlónak, a parlament elnökének írt segítséget kérő levelére még nem érkezett válasz. Beszélt arról is, januárban egy tetemes összeg, 1,3 milliárd forint érkezhet a MET számlájára, ugyanis 73 ezer adófizető nekik ajánlotta adójuk 1 százalékát. Azt mondta, abban bízik, hogy ez a pénz nem a NAV-hoz kerül majd.

Vásárhelyi Mária szociológus ezután azzal kezdte, sok van mi szégyenletes az elmúlt 13 év történései között, de nincs annál szégyenletesebb, ami Iványi Gáborékkal történik. Amit 2010 óta velük művel a kormány, az magán hordozza ennek a rendszernek mélységes cinizmust és gonoszságát. Látlelet arról, hogy Magyarországon minden és mindenki egyetlen ember irgalmat nem ismerő erőszakosságának, nárcisztikus szeszélyének és bosszúvágyának van kiszolgáltatva. Kijelentette: a lelkészt és egyházát a nagy egyházak is gyűlölik, el akarják törölni a föld színéről, mert nem kiegyezik a zsarnokkal, hanem mindazt képviseli, amit Jézus tanít. Kijelentette: ami Iványiékkal történik, az nemcsak Orbán Viktor, hanem az egész magyar társadalom szégyene.

A beszédek után volt az esemény legmeghatóbb pillanata, amikor Bródy János felállt a raklapokra, a hangosítás egy ideig nem működött. A résztvevők azt kérték, énekeljenek akkor együtt. A Ha én rózsa volnék című dalt így énekelték közösen a sorsukért aggódó hajléktalanok, és az értük demonstráló résztvevők a zenésszel.