- Az alkuk ideje következik, hosszú és kemény egyezkedés követi az ellenzéki siker eufóriáját követő napokat Lengyelországban

A lengyel sajtóból kiderül: a választások győztesei egyelőre informális háttértárgyalásokon egyeztetnek. Andrzej Duda, az eddig kormányzó jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) párt által hivatalba helyezett köztársasági elnök még nem adott kormányalakítási megbízást senkinek. Elvileg ez a legtöbb mandátumot szerzett pártnak (ez a PiS) járna. A többi parlamentbe jutott párt határozottan jelezte: nem kötnek velük koalíciót, tehát az államfő akár azonnal adhatna megbízást Donald Tusknak, a Polgári Koalíció (KO) vezetőjének is.

Még nem ismert, hogy a kormánykoalíciót hány párt alkotja majd. A Harmadik Út (TD) pártszövetség 65 mandátumot szerzett, s a Lengyel Néppárt (PSL) és a Lengyelország 2050 fenntartották a jogot az önálló frakcióalakításra. A koalíció kulcsa a Harmadik Útnál van. A PSL vezető politikusai többször kijelentették: a koalíciós megállapodásban nem lehetnek világnézeti kérdések. (Lengyelországban ilyennek számít az abortuszhoz való jog, az egyház iskolai jelenléte és állami finanszírozása, vagy az, hogy az orvosok lelkiismereti okokból megtagadhassák a fogamzásgátló gyógyszerek felírását, illetve a gyógyszerészek ezek kiszolgáltatását.) Az ilyen változások fő szorgalmazója a Baloldal, a nőinek mondott jogok legradikálisabb képviselője.

A jövendő koalíciós miniszterelnök Donald Tusk lehet. A 66 éves gdanski (történész végzettségű) férfi több, mint negyven éve politikai szereplő: az államszocialista rendszerben az ellenzék tagja volt, a rendszerváltozás után alapítója volt két liberális pártnak, harminc éven át folyamatosan jelen van a lengyel politikában. 2007 és 2014 között Lengyelország miniszterelnöke volt. Ezután „Brüsszelbe vonult”, ahol előbb két cikluson keresztül volt az Unió „államfője, mint az Európai Tanács elnöke, majd az Európai Néppárt (EPP, kereszténydemokraták) elnöke. A focirajongó és amatőr labdarúgó Tusk korábban jó, barátihoz közeli kapcsolatokat tartott fenn Orbánnal, de ez megromlott, s sokan úgy vélekednek, hogy Tusknak fontos szerepe volt a Fidesz kiszorításában az EPP-ből.

Tusk kormányában volt egészségügyi és szociális miniszter Wladyslaw Kosiniak-Kamysz. A 42 éves orvos-politikus a PSL elnöke. A történelmi parasztpárt évek óta a parlamentbe jutás küszöbén billeg. A PiS elsősorban a vidéki szavazókra koncentrált, így csak Kaczynski pártjával konfrontálódva maradhatnak fenn. (Érdekes életrajzi elem, hogy az idősebb Kosiniak-Kamysz szintén parasztpárti orvospolitikus, aki miniszterhelyettes volt az utolsó kommunista és az első nem-kommunista lengyel kormányban 1988-1991 között.) A PSL elöregedő párt, azonban kiépített apparátusa és nagy mozgósítási tapasztalata van. Szövetségesre volt szükségük.

Szymon Holownia Lengyelország 2050 pártja lett ez a megmentő. A 47 éves férfi liberális lapok szerzője, szerkesztője, katolikus újságok publicistája volt, de arca a TVN kereskedelmi televízió műsorvezetőjeként lett országosan ismert. Pszichológiát tanult és kétszer is jelentkezett a Domonkos-rendbe, de nem tett fogadalmat. A felesége a lengyel légierő tisztje, vadászpilóta. 2020-ban indult az elnökválasztáson harmadik utas programmal. Akkor azt állította, hogy a lengyeleknek elegük van a két fő párt harcából és nemzeti békét hirdetett. 13 százalékot kapott. Ezután pártot alakított Lengyelország 2050 névvel.

Holownia a támogatásért cserébe akár a miniszterelnökséget is kérheti, de ő ezt nem erősítette meg. Feltételezik, hogy helyettes kormányfő lehet, míg Kosiniak-Kamysz pályázhat a Szejm elnökségére.

A Baloldal nélkül nincs többség. A pártnak a 63 éves Wlodzimierz Czarzasty a leginkább látható arca. A politikus az államszocializmus idején újságíró szakot végzett. Párttag volt és a diákszövetségben aktivista. A rendszerváltás után médiavállalkozást és könyvkiadót indított, s kapcsolatai révén bekerült az állami médiairányításba. (A 2000-es évek elején egyik főszereplője volt az un. Rywin-ügynek. Lew Rywin filmproducer a kormányon lévő SLD (posztkommunista) párt nevében megkereste a Gazeta Wyborcza kiadóját azzal, hogy törvénymódosítással lehetővé tennék számukra egy TV-csatorna megvásárlását. Ezért jelentős csúszópénzt követeltek. Az ügyet a Gazeta Wyborcza nyilvánosságra hozta, amiből akkora botrány kerekedett, hogy a baloldali párt hosszú időre politikai jelentéktelenségbe süllyedt, azóta a jobboldali pártok uralják a lengyel szcénát. Azt állították, hogy Czarzasty állt az ügy hátterében, de semmilyen vádat nem emeltek ellene később.) 2016-ban ő lett az SLD elnöke, amely később egy másik újbaloldali párttal egyesülve a Baloldal nevet vette fel. 2019 óta volt képviselő és a Szejm alelnöke.