A biohulladék elkülönített gyűjtése és újrafeldolgozása 2023. december 31-től európai uniós kötelezettség Magyarország számára is. A közös cél, hogy leszorítsuk a háztartásoknál keletkező zöld- és biohulladék mennyiségét, hogy 2035-re elérjük a szilárd hulladékok körében a 65 százalékos újrahasznosítási szintet. Az újdonság, hogy minden élelmiszer-hulladékot is szelektíven kell majd gyűjteni, ide értve a főtt étel maradékát is.
– A kormányrendeletet májusban bocsátották társadalmi vitára, ebben az is szerepel, hogy a rendelet októberben lép hatályba. Már október van, és azt látjuk, hogy még csak napirendre sincs tűzve a parlamentben az erről szóló jogszabály – nyilatkozta lapunknak Szabó György, a Humusz Szövetség programvezetője. - Nem lehet tudni, hogy ez végleges formájában mikor lesz elérhető, épp ezért nagyon sok a kérdőjel. Már a tervezetben is voltak olyan pontok, amelyek magyarázatra szorulnak. Nagyon fontos kiemelni, hogy bár gyakran az hangzik el a médiában, hogy a komposztálás lesz kötelező, valójában a biohulladék elkülönített gyűjtéséről van szó lakossági szinten, ugyanúgy, ahogy jelenleg szelektíven gyűjtik a műanyagot, a papírt, a fémet, az üveget. A konyhai és a kerti zöldhulladékról van szó. A kerti zöldhulladék begyűjtése jelenleg is megoldott, még akkor is, ha sajnos több olyan információ is eljutott hozzánk, hogy az így begyűjtött szerves anyagot nem komposztálóba vitték, hanem elégették. (Hiába tiltották be az égetést 2021-ben, a települési önkormányzatok továbbra is engedélyezhetik bizonyos időközönként.) A konyhai zöldhulladék egészen más jellegű, hiszen ebbe beletartoznak a főttétel-maradékok, az állati eredetű, zsíros dolgok, valamint a lebomló műanyag csomagolóanyagok, amelyek háztartási körülmények között nem is komposztálhatók.
A háztartásokban keletkező hulladék mintegy 30 (de esetenként akár 50) százaléka szerves hulladék, ami hasznosításra alkalmas. Ideális esetben ennek a komposztálását helyi szinten kellene megoldani, de ahol erre nincs mód, ott elfogadható az elszállítás is. Szabó György szerint az európai példák alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a begyűjtés leghatékonyabb módja a házhoz menő begyűjtés, de nem biztos, hogy a sűrűn lakott területeken ugyanazt a módszert érdemes kiépíteni, mint a ritkán lakott területeken. Külföldön jellemzően 3, 6 vagy akár 12 hónapos tesztidőszakok voltak a rendszer bevezetését megelőzően, nálunk ennyi idő már nem áll rendelkezésre. - Lehet, hogy folynak pilot tesztek Magyarországon, de nem tudunk róla, hogy hol és hogyan, illetve mik az eredmények. Mindenesetre ahhoz, hogy ez egy jól működő rendszer legyen, úgy kell kialakítani, hogy kényelmes legyen az állampolgárok számára. Ehhez az is szükséges, hogy a biohulladék begyűjtése sűrűbb legyen, mint a kommunális hulladéké, legalább hetente két alkalommal szállítsák el – tette hozzá a programvezető. Mint kifejtette, a házhoz menő gyűjtés praktikusan azt jelenti, hogy minden háztartás kap majd egy kisebb gyűjtőedényt erre a célra, plusz jó esetben ennek a kibélelésére ipari komposztálásra alkalmas műanyag zacskókat, így higiénikusan és könnyen lehet elkülönítve gyűjteni a háztartásban keletkező biohulladékot.
- Azt még senki sem tudja, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni, hiszen az ételmaradék romlandó, tehát nem tárolható hosszú ideig biztonságosan rothadás és penészedés nélkül. Az egyes háztartásokban keletkező mennyiség túl kicsi ahhoz, hogy a szervezett begyűjtés gazdaságos legyen. Az ételmaradék, a konyhai hulladék helyi közösségi komposztálásának helyzete viszont tisztázatlan. Az ipari komposztálás esetében kérdés, hogy vajon mennyi üzemanyagot használnak majd el azok a kukáskocsik, amelyek azt a háztartásonkénti pár kilogrammnyi élelmiszer-hulladékot összegyűjtik - veti fel a kérdéseket az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatója, Tóth Ferenc.
Sok kérdés tehát nyitott még, de a külföldön már működő rendszerek alapján itthon sem lehetetlen a biohulladék elkülönített gyűjtésének bevezetése. A Humusz Szövetség szerint ebben a kérdésben az 1,4 milliós Milánó a világ egyik vezető példája: lakosonként 95 kilogramm élelmiszer-hulladékot gyűjtenek össze, a város szelektív hulladékgyűjtési aránya pedig 62,6 százalék, ami évente mintegy 9000 tonna szén-dioxid-megtakarítást jelent.
A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. feladata lesz a háztartási biohulladékok gyűjtésének megszervezése és a hasznosítónak való átadása – jogszabály híján azonban sok kérdés egyelőre számukra is tisztázatlan. A Telex iparági informátora szerint valószínűleg fokozatosan vezetik majd be a rendszert az országban. A háztartások külön hulladékgyűjtő edényt kapnak zárható fedéllel, a társasházak pedig egy negyedik szemetest a biohulladék gyűjtésére a kommunális-, a papír-, a műanyag és fémhulladék gyűjtésére szolgáló kukák mellé.
Komposztfutár Szegeden
Szegeden már tavaly ősszel elindult egy kezdeményezés: önkéntes biciklis futárok gyűjtik össze a szerves hulladékot, hogy aztán az értékes „szemét” egy közösségi komposztálóban átlényegüljön és visszakerülhessen a természetes körforgásba. Akik csatlakoztak a programhoz, és beszerezték a saját komposztálóládájukat, vagy jelezték, hogy leadnák az eddig gyűjtögetett konyhai zöldhulladékukat, a Megálló Közösségi Ház közösségi oldalán keresztül kereshették fel a futárokat. A komposztfutárok dobozaiba gyümölcsök és zöldségek nyers maradékai, kávézacc, teafű, más fűszerek, gyógynövények, elszáradt virágok és cserepes növények is kerülhetnek – tájékoztatta lapunkat Veszprémi Szilveszter közösségszervező koordinátor. Ma már e-mailben várják a lakosság igénybejelentését a futáros szállításra, de augusztusban elkészült az első nyitott közösségi komposztáló is a városban, ahová bárki elviheti a háztartásában keletkezett komposztálható biohulladékot. Az induláskor 25-30 háztartással álltak kapcsolatban, ez a kör egy év alatt nagyjából a duplájára nőtt, de a nyitott komposztálóba is legalább további 50 háztartás hordja rendszeresen az alapanyagot. A keletkezett komposztot egyrészt a közösségi kertben hasznosítják, másrészt a környékbeli kertes házak rossz minőségű talaját javítják vele.
