Visszafogott derűlátással nyilatkozott brüsszeli tárgyalásairól a sajtónak Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A politikus a jogállamisági eljárásban zárolt 6,3 milliárd euró felszabadításhoz kapcsolódó, döntően korrupcióellenes intézkedések végrehajtásának állásáról folytatott megbeszélést Didier Reynders igazságügyi és Johannes Hahn költségvetési biztossal. Társaságában volt Bóka János Európa-ügyi miniszter, aki azonban nem állt az újságírók elé.
Navracsics szerint jól haladnak a tárgyalások a még lezáratlan fejezetekről, például az alapítványi fenntartásban működő egyetemek hozzáféréséről az Erasmus+ oktatási csereprogramhoz és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programhoz. A miniszter – szokásától eltérően – ezúttal nem mondott részleteket, csak azt állította, hogy a technikai szinten zajló és az utóbbi hetekben felgyorsult egyeztetések alapján közel a megállapodás. Magyarország szeretné mihamarabb, legkésőbb az év végéig lezárni a megbeszéléseket, és az Európai Bizottságban is nagyobb az elkötelezettség a megegyezésre, mint korábban – fejtette ki. A miniszter egy kérdésre ismét megerősítette: nem tud róla, hogy az uniós támogatások felszabadítását egy politikai alku előzné meg Orbán Viktor és az EU vezetői között. Arról sem tudott információval szolgálni, hogy a jövő heti EU-csúcson külön is találkozik-e a magyar kormányfő és Ursula von der Leyen bizottsági elnök, hogy nyélbe üsse a pénzügyi alkut.
A folyamatot követő brüsszeli forrásaink szerint valóban jól haladnak az egyeztetések a budapesti kormány és az Európai Bizottság (EB) között a jogállamisági eljárásban megszabott 17 (más kalkulációk szerint: 21) feltétel teljesítéséről.
Ezek nagy részét a magyarok már kipipálták, csak néhány kérdés tisztázása van hátra. Az EB azonban csak ajánlást tehet a zárolás feloldására, a végső szót a tagállamok pénzügyminisztereiből álló tanácsnak kell kimondania.
Közben egy másik fronton is “támad" a kormány: Navracsics Tibor és Bóka János brüsszeli tárgyalásaival egyidőben, hétfőn érkezett meg az Unió székhelyére a magyar válasz az igazságügyi reform teljesítésének részleteit firtató európai bizottsági levélre. Az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítését szolgáló átalakítás – ha Brüsszel áldását adja rá – újabb 13 milliárd eurót szabadíthat fel a Magyarországnak hét évre járó 22 milliárdos felzárkóztatási büdzséből.
Mint beszámoltunk róla, az EB szeptember 25-ikén intézett levelet a kormányhoz, amelyben kilenc konkrét kérdést tett fel az igazságügyi reform megvalósulásáról. Ekkor a testület már két hónapja vizsgálta, hogy az átalakítás megfelel-e az elvárásainak. Az értékelést akkor kezdte, amikor az Orbán-kormány július végén elküldte Brüsszelbe az első, 238 millió euróról szóló számlákat, jelezve, hogy a maga részéről teljesítettnek tekinti a feladatát. Innentől fogva a jogszabályok három hónapot adnak az uniós testületnek a döntésre, de a levelezés idejére megállt az óra. A budapesti válasz kézhez vétele után ismét elindították a stoppert, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottság folytatja a reform értékelését, és legkésőbb valamikor november közepén dönt arról, hogy megkezdi-e a számlák kifizetését vagy sem. Az EB erről önállóan határoz, itt nincs szükség a tagországok jóváhagyására.
Újraindult az óra: november közepére ki kell derülnie, hogy az EU megkezdi-e a támogatások folyósítását