A magyarok fele elutasítja a benzinárstopot, bármi jobb annál, hogy olcsó, de nincs

Az autóval járók 9 százaléka a mostani üzemanyagtarifák mellett más közlekedési módra vált, 16 százalék pedig eleve alig használja gépjárművét – derül ki a Publicus Intézet lapunk felkérésére készített kutatásából. A magyarok zöme mégse támogatja a hatósági díjak visszaállítását.

Míg a kormánypárti szavazók háromötöde szeretné, hogy az Orbán-kormány visszaállítsa a hatósági üzemanyagárakat, addig az ellenzékieknek mindössze negyede sírja vissza a tavalyi állapotokat – derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített Omnibusz nevű szeptemberi felméréséből. Utóbbiak több mint kétharmada határozottan elutasítja a felvetést. A politikailag bizonytalanok 44 százaléka szintén nem élné át újra az „olcsó, de nincs” állapotot. Igaz, e kör negyedének ebben sincs határozott véleménye.

A reprezentatív kutatás során összességében a megkérdezettek fele elutasította a felvetést, és csak 37 százalék kívánja vissza az árstopot. A visszaállításban, településtípusok szerint – értelemszerűen - a községiek reménykednek leginkább. Bár az ellenpárt itt is népes, 42 százalék. A városok és megyeszékhelyek lakói körében fokozatosan csökken a támogatók és nő az ellenzők aránya, egész a fővárosiak 59-28 százalékáig. Lakóhelytípusok szerint, szintén érthetően, leginkább a családi otthonok lakói szurkolnak – bár az ellenpárt itt is nagyobb -, a legkevésbé pedig a társasháziak.

Az ellenzékiek a tekintetben következetesek, hogy 69 százalékuk idén januárban, az árstop megszüntetése után egy hónappal, üdvözölte a döntést. Ennek tükrében az akkor helyeslő kormánypártiak 51 százalékos aránya már-már fanyalgásként hatott. (Tavaly decemberben szintén a Fidesz-KDNP-szavazók emlékeztek a legkevésbé az árstop idejéről – a sokak számára igencsak szembetűnő - ellátási gondokra.) Ehhez képes viszont idén augusztusban, arra a kérdésre, hogy a kabinetnek lenne-e lehetősége visszaállítani a hatósági üzemanyagárakat, szintén az ellenzékiek kétharmada adott igenlő választ. A Fidesz-KDNP-szavazóknak – igaz, hasonló bizonytalansági arány mellett – csak 37 százaléka szavazott e tárgyban bizalmat Orbán Viktornak.

A friss, szeptemberi Publicus-felmérés tanúsága szerint az autóval járók 9 százaléka a mostani üzemanyagárak miatt már más közlekedési módra váltott, illetve erre készül. 33 százalék átlag 899 forintos literenkénti üzemanyagárak mellett térne át. 58 százalék nem adott számszerű választ: többségük „nem tudott”, 16 százalék pedig már eddig is csak rendszertelenül használt kocsit. Az elmúlt hónapok során a hasonló kérdésre adott válaszok tükrében ugyanakkor az is megállapítható, hogy a lélektani határként adódó átlag íve nagyjából leköveti a tényleges üzemanyagárakét. Januárban ugyanis, amikor az üzemanyagok átlagára 13 forinttal meghaladta a szeptemberit, a megkérdezettek által lélektani határként megjelölt értékek átlaga 38 forinttal bizonyult magasabbnak a mostaninál.

A kutatás szerint szeptemberben egy autóval rendelkező háztartás havi 40,45 ezer forintot költött üzemanyagra. Ez az összeg augusztusban 39,5 ezer forintot tett ki. A különbség valamivel meghaladja a tarifák 4 százalékos emelkedési ütemének felét. Tízezer forintonkénti bontásban – több mint 50 ezer forintos kiadásig bezárólag – az arányok nagyjából egyformák, bár a legkevesebbet a kormánypárti szavazók költenek. Autóval a megkérdezettek 61 százaléka rendelkezik, miközben az arány tavaly decemberben még 70 százalékot tett ki. A legmagasabb arány a gazdaságilag aktív, diplomás, kertes házban lakó, 18-29 éves férfiakat jellemzi. 66 százalék benzines, 23 százalék dízelautóval jár, 6 százalék több autót is birtokol, 2 százalék hibridet, 1-1 százalék pedig tisztán elektromosat vagy gázüzeműt vezet. A megkérdezettek 49 százaléka majdnem minden nap autóba ül, ami leginkább a kormánypártiakat jellemzi. A tömegközlekedéssel az augusztusi 59 százalék után szeptemberben már 73 százalék kacérkodott. Kerékpárra 13 százalék szállna. A magas üzemanyagárak miatt külföldön a megkérdezettek 6 százaléka tankolt már, és ugyanennyien terveznek hasonlót. Ez augusztushoz képest 1-1 százalékpontos növekedés.

Orbán Viktor visszaállítással fenyeget

Miközben az Orbán-kormány idén rendre elhessegette az üzemanyagárstop esetleges visszaállítására vonatkozó felvetéseket, a miniszterelnök, szeptember második felében, az infláció letörése kapcsán, már úgy fogalmazott: ha az üzemanyag-kereskedők nem tudják vagy nem akarják letörni tarifáikat, a kormány ismét lépni fog. Bár ezután a május óta emelkedő hazai kútárak esésbe fordultak, az ív nagyjából lekövette az ezzel egyidejűleg szintén lebucskázó nyersolajárét. A piac ismerői – így például Grád Ottó, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára – óvnak a hatósági üzemanyagárak újbóli bevezetésétől. Szerintük ugyanis egy ilyen lépés nagyon rövid időn belül ismét széles körű ellátási gondokkal fenyeget.

Adót nem csökkentenek

Az uniós jogharmonizációra hivatkozva a kormány januártól literenként bruttó 41 forinttal növeli a benzin és a dízel jövedéki adóját, ami jelentős inflációt gerjeszt. Szakértők szerint ugyanakkor a lépés a feltétlen indokoltnál jóval magasabb. Az uniós minimumszint eléréshez ugyanis a benzin esetében elegendő lenne „csak” bruttó 25, a gázolaj esetében pedig 23 forintos emelés. A döntést ugyanakkor a parlament már júniusban meghozta. Bár szakértők máig bíznak abban, hogy a kormány csökkenti a túlzott adóemelés szintjét, ennek egyelőre semmi jele. A kabinet által társadalmi vitára bocsátott őszi adócsomagban legalábbis nem vetődik fel a jövedékiadó-emelés módosítása. Az ugyanakkor változatlanul nem zárható ki, hogy a parlamenti vita során előkerül egy ilyen javaslat. Más kérdés, hogy a jelenlegi, igen magas költségvetési hiány közepette a kormány támogatná-e az „emelés csökkentését”. P. Zs.