A hazai autósok átlag 937 forintos üzemanyagtarifa felett térnének át más közlekedési módra – derül ki a Publicus Research lapunk számára készített közvélemény-kutatásából. Ezen belül a fővárosiak 1025, a városlakók 935, a megyeszékhelyen élők 930, a községek lakói pedig 900 forint felett váltanának. Közülük messze legtöbben, 81 százalék a tömegközlekedést részesítené előnyben. 19 százalék - leginkább a kormánypártok hívei - kerékpárra ülnének, 14 százalék pedig gyalogolna. 4 százalék a családdal közösen használná az autót, 2 százalék más hajtású eszközt vásárolna, és csupán 1 százalék bérelne elektromos járművet.
A hazai autósok havi átlag 43 ezer forintot fordítanak üzemanyagra. Ezen belül a legkevesebbet, 35 ezret a megyeszékhelyen lakók, 38 ezret a budapestiek, 39 ezret a városiak, míg a legtöbbet, 54 ezret a községiek költenek. A kiadások a megkérdezettek háztartási jövedelmének átlag 19 százalékát emésztik fel. A legkisebb, 17 százalékos értékről a budapestiek és a megyeszékhelyen élők vallottak, míg a városiaknál 19, a községben lakók esetében pedig 20 százalék az arány.
A megkérdezettek 58 százaléka furamód egyetértett a hatósági üzemanyagárak megszüntetésével. (Ennek értelmében a magyar magánautósok 480 forintos tarifája benzin esetében 640, a gázolajnál pedig 700 forintra ugrott. Bár az intézkedéssel megszűnt az országos üzemanyaghiány, a jelenséget az iparág nem hozta közvetlen összefüggésbe az árstoppal.) Még formabontóbb, hogy leginkább, 69 százalék erejéig az ellenzékiek üdvözölték a lépést. Ehhez képest a Fidesz-KDNP-hívek „csak” 51 százalékban értettek egyet az általuk támogatott kormány intézkedésével. A véleményeknek az iskolai végzettség egyértelmű irányt szabott. Míg a diplomások 72 százaléka helyeselte az intézkedést, addig a végzettség szintjének csökkenésével mérséklődik az arány, egészen a legfeljebb 8 általánost végzettek 50 százalékáig. Nem szerint a férfiak, életkor szempontjából a 30-44 évesek, a munkaerőpiaci jelenlét alapján pedig az aktív dolgozók üdvözölték leginkább – 60 százalék feletti arányban – az áremelést.
A megkérdezettek zöme, 51 százalék úgy véli, hogy a kormány, ha akarná, visszaállíthatná a hatósági üzemanyagárakat.
Leginkább, 58 százalékban az ellenzékiek érzik így, míg legkevésbé, 42 százalékban a kormánypártok hívei osztják a véleményt. 50 százalék feletti mértékben a nők, a 30-44 évesek, a szakmunkás-végzettségűek és az egyéb inaktívak érzik ugyanezt.
A hatósági ár tavaly december eleji eltörlése óta a legnagyobb arányt képviselő 34 százalék nem fogta vissza az autóhasználatot. A kérdésre ugyanakkor hasonló – 26, illetve 23 százalékos - arányban válaszolták, hogy nem jelentősen, illetve jelentősen. Sokan voltak, akik szeretnének hasonlóképp tenni, de nincs rá lehetőségük. Életkor szerint messze a legnagyobb, 36 százalékos mértékben a 60 év felettiek fogták vissza autóhasználatukat. Furamód a legkisebb, 11 százalékos arány az alig fiatalabbakat, vagyis a 45-59 éveseket jellemzi. A legnagyobb, 41 százalékos arányban a férfiak nyilatkoztak úgy, hogy az áremelés egyáltalán nem befolyásolta közlekedési szokásaikat.
Bár a térségben most messze nálunk a legmagasabbak az üzemanyagárak, a hazai közlekedők egyelőre kevéssé tankolnak emiatt a határainkon túl.
85 százaléknál még el sem gondolkodott a lehetőségen. 6 százalékot a határ távolsága riasztott vissza, 3 százalék esetében a gondolatot nem követte tett. 4 százalék azért tankolt külföldön, mert útba esett és csupán a megkérdezettek 1 százaléka szomszédolt célirányosan az olcsóbb tankolás végett.
A hazai háztartások átlag 63 százalékában tartanak autót. Férfiak esetében 72, nőknél pedig 55 százalék az arány. Életkor szerint elmondható: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy rendelkezik gépjárművel. Míg a 18-29 évesek 70 százalékban adtak igenlő választ, addig – folyamatos csökkenés után – a 60 év felettiek körében már csak 51 százalék az arány. Az gépjárműhasználat a jelek szerint az iskolai végzettségtől is függ. Míg a diplomások 76 százaléka birtokol autót, addig – szintén egyenletes csökkenés után - a legfeljebb 8 általánost végzettek már csak 51 százalékban válaszoltak így. Míg a nyugdíjasok feltűnően kis, 49 százalékos arányban tartanak autót, addig a többiek esetében 66-69 százalék az arány. Az autóval rendelkezők 75 százaléka benzines, 35 százaléka pedig dízeles. A többi hajtástípus szinte kimutathatatlan: benzines hibriddel vagy tisztán elektromos autóval 1-1 százalék jár, míg dízel hibriddel szinte senki. A megkérdezettek 48 százaléka majdnem minden nap használja autóját. Hetente 2-3-szor 19, heti egyszer 15, ennél is ritkábban pedig 18 százalék ül gépjárműbe. A foglalkoztatottság szerint a legtöbben, 59 százaléknyian a nem aktívak járnak szinte minden nap autóval, míg az aktívak esetében 53 százalék él a lehetőséggel. A nyugdíjasok látványosan ritkábban ülnek autóba, amennyiben a négyfajta szokást rendre körülbelül negyedük vallja magáénak.
A felmérés adatai
A Publicus Research január 26-31 között 1008 fő bevonásával végzett telefonos, kérdőíves felmérést. A kutatás a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív. A megkérdezettek 53 százaléka nő, 29 százalék legfeljebb 8 általánost végzett, 22 százalék szakmunkás, 31 százalék érettségizett és 18 százalék diplomás. 18 százalék 18-29, 27 százalék 30-44, 26 százalék 45-59, 29 százalék pedig 60 éves vagy idősebb. 59 százalék gazdaságilag aktív, 30 százalék nyugdíjas, 8 százalék egyéb inaktív, 7 százalék munkanélküli. 32 százalék városban, 31 százalék községben, 20 százalék megyeszékhelyen, 17 százalék pedig Budapesten él.