ENSZ;segély;Izrael;háború;Gázai övezet;Egyesült Királyság;túszejtések;Antonio Guterres;Rishi Sunak;

Szabadon engedett két amerikai túszt a Hamász, pénteken egy segélyszállító kamion sem jutott be a Gázai övezetbe

Izrael péntek reggel újabb légicsapásokat mért az övezetre, ezúttal a déli Hán Júnisz város körzetében, és jelentések szerint a segélyszervezetek kamionjai a megrongált utak miatt sem indulhattak útnak.

Szabadon engedte két amerikai túszát a Hamász. Ez a szélsőséges palesztin szervezet egyoldalú lépése volt, és nem egy alku részeként történt – közölte egy izraeli tisztviselő.

A szervezet fegyveres szárnya, az Ezzedin al-Kasszam Brigádjai közleménye szerint a túszokat, egy 60 körüli anyát és a 18 éves lányát, Judith és Natalie Raanant „humanitárius okokból” engedték szabadon katari közvetítői erőfeszítések hatására. Az izraeli hadsereg a nap folyamán új adatokat közölt a Hamász terroristái által a Gázai övezetbe hurcolt túszokról, most már 200-ra becsülve a számukat, közülük több mint 20-ra a 18 év alatti gyermekét. A túszok többsége életben van – közölték.

Pénteken sem jutott be egyetlen segélyszállító kamion sem a Gázai övezetbe, továbbra is zárva van az Egyiptomból oda vezető rafahi átkelőhely, hiába utazott a helyszínre az ENSZ főtitkára. Izrael péntek reggel újabb légicsapásokat mért az övezetre, ezúttal a déli Hán Júnisz város körzetében, és jelentések szerint a segélyszervezetek kamionjai a megrongált utak miatt sem indulhattak útnak. António Guterres főtitkár az átkelőnél elmondott beszédében "élet és halál kérdésének" nevezte, hogy az övezetben lévő mintegy kétmillió ember ivóvíz-, élelem-, gyógyszer- és üzemanyag-utánpótláshoz jusson. Izraelt nem vádolta név szerint, de sürgette, hogy a kamionok végre megindulhassnak szállítmányaikkal.

Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólította Izraelt, hogy hagyja abba a Gáza elleni támadásokat, mondván, hogy azok „csak még több fájdalmat, halált és könnyeket” hoznak. A közösségi médiában közzétett bejegyzésében a politikus egy humanitárius tűzszünet mielőbbi életbe léptetésére szólított fel.

Pénteken Rishi Sunak brit miniszterelnök folytatott tárgyalásokat a térségben, hogy sikerüljön elejét venni az Izrael és a Hamász közti háború eszkalálódásának. Kairóban, Abdel Fatah esz-Szíszi egyiptomi elnök oldalán ő is a segélyek lehető leggyorsabb célba juttatását szorgalmazta. Ugyanott Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével mindketten elítélték a Hamász terrorizmusát, és hangsúlyozták, hogy a Hamász nem képviseli a palesztin népet. A brit vezető mély részvétét fejezte ki a gázai civil életek elvesztése miatt", és megismételte, hogy országa régóta elkötelezett a kétállami megoldás mellett. Rishi Sunak előzőleg Szaúd-Arábiában találkozott a katari emírrel.

A Hamász és Izrael közötti konfliktus kiszélesedésének veszélyét jelzi, hogy washingtoni közlés szerint egy amerikai hadihajó a Vörös-tengeren több Jemenből indított rakétát és drónt lőtt le, amelyek Izraelben lévő célpontok felé tarthattak. A zsidó állam pénteken elrendelte az északi Kirjat Smona város kiürítését, feltehetően az Irán támogatta libanoni Hezbollah támadásának megindulásától tartva. Közben egyre nagyobb az aggodalom, hogy az Izrael által megszállt Ciszjordánia válhat a háború harmadik frontjává. A Reuters hírügynökség elemzése szerint a Hamász október 7-i terrortámadása óta egyre több az erőszakos összecsapás a térségben izraeli katonák és telepesek, illetve a palesztinok között, s ezekben már több mint 80 palesztin vesztette életét, s mintegy 900 embert tartóztattak le rajtaütésekben.

Az izraeli védelmi miniszter pénteken kijelentette, hogy miután az ország megsemmisíti a Gázai övezetet 2007 óta uraló Hamászt, a hadsereg nem tervezi ellenőrzése alatt tartani az életet a Gázai övezetben. A kneszet képviselőit tájékoztató Joav Gallant az első izraeli vezető, aki a háborúval kapcsolatos hosszú távú tervekről beszélt, az övezet jövőjére vonatkozóan azonban nem bocsátkozott részletekbe.