Az LMP végzett országos adatgyűjtést, e szerint Nagykanizsán tavaly napi 3050 forintot kellett fizetni egy bentlakó idősnek, ma 4500 forintot kérnek tőle. Tatabányán a tavalyi 3100-3270 forintot emelték 4000-4645 forintra. Békéscsabán 3500 forintról 5400 forintra, Szekszárdon 3305 helyett 4500 lett a napidíj. Ez azt jelenti, hogy egy hónapban akár több mint 170 ezer forintba is kerülhet a bentlakásos ellátás a megyei jogú városok intézményeiben. Igaz, a magánotthonokban lényegesen többet is kérhetnek.
Az emelésre a rezsi-, gyógyszer-, és élelmiszerárak emelkedése miatt volt szükség, ami a szociális intézményeket és a lakókat is nehéz helyzetbe hozza. Néhány hónappal ezelőtt egy főváros környéki intézmény vezetője úgy fogalmazott lapunknak: „ezt nem lehet a végtelenségig csinálni, mert emelhetünk mi, ha egyszer csak nem tudják kifizetni a lakók és a hozzátartozók.” Ő beszélt arról is, hogy a demenseket, a mozgássérülteket, az alzheimereseket egyáltalán nem lehet elhelyezni.
Létükért küzdenek az idősotthonok, van, ahol a gázszámla a két és félszeresére nőttAz LMP azt is szerette volna megtudni, hogy melyik városban hány férőhely van pontosan, és hány idős ember várakozik a bejutásra. Erről azonban nem kapott adatokat. Tavaly – egy ma már nem elérhető jelentésben – az Állami Számvevőszék is kitért az adathiányra. Azt írta, a jogszabályok alapján minden intézmény jelenti ugyan a várakozói listát a Magyar Államkincstár felé, de ezek az információk nem jutnak el a felhasználókhoz. Egy ideig ez elérhető volt, de 2019 végén a jogszabályi kötelezettséget törölte a kormány. A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó, a tavalyi évre vonatkozó számai alapján egyébként 53 348 nyugdíjas lakott időskorúak otthonában, de a várakozókról itt sincs szó. Az ÁSZ jelentése egyébként megállapította azt is, hogy a szakdolgozók, gondozók létszáma csaknem 10 százalékkal csökkent az utóbbi években. Ezt támasztja alá, hogy a Soproni Szociális Intézmény nemrég Facebook-oldalán közölte: a város gazdasága, a közszolgáltatás általános munkaerőhiánnyal küzd, takarítót, gondozót, ápolót keres az idősek otthonába, az ellátottak érdekében a 270 dolgozó mellé – szükség szerint – 20 thai munkaerőt kölcsönöz.
Több város esélyegyenlőségi programjából is kiderül, hogy kevés a pénz az idősek ellátására.
Győrben önkormányzati, illetve egyházi fenntartású intézményekben van lehetőség az idősek bentlakásos ellátására, ám a kapacitás hosszú ideje változatlan, 782 gondozottat tudnak ellátni. Bővítésre az engedélyezés nehézségei, valamint a munkaerőhiány miatt nincs lehetőség. Az intézmények telítettek, a várakozók száma jelentős, egyharmaduk demenciával küzd. Munkaerőhiány van, ennek elsődleges oka a foglalkoztatottak elöregedése. A nyugdíjba vonuló munkatársak helyett egyre nehezebb utánpótlást találni a szociális szakmában dolgozók nem megfelelő anyagi és társadalmi megbecsültsége miatt. Pécsen sem jobb a helyzet: az intézmények várólistái évek óta hosszúak, a bentlakásos otthonok felújítása komoly beruházást igényel.
Rózsika néni kiszabadult a szeretet fogságából, hazatérhetett a mezőkövesdi idősotthonbólMiskolc három telephelyen 608 idős számára biztosít gondozást, ápolást, tartós bentlakást. Az egyik otthonban 437, a másikban 96, illetve 75 férőhely van. Van olyan épület, amelyik jelentős felújításra szorul, de nincs rá pénz. A másik két, lényegesen jobb felszereltségű idősotthonban pedig magasabb a várakozók száma, mint az összesített férőhelyeké. Az idősotthoni elhelyezést kérelmezők közel 30 százaléka demenciával küzd. A kormányzati propaganda egyébként úgy szól, hogy az idősek számíthatnak rájuk.
