Izrael állam és az iszlamista terroristák (a Hamász és a Hezbollah) háborúja miatt sokan aggódva figyelik a térségben élő, főleg görög ortodox vallású palesztinok sorsát. „Minden háború első áldozata a keresztény közösség" – mondta a ferences rendi Francesco Patton atya, majd hozzátette: „Félek, hogy Gázából a keresztények végleg el fognak tűnni.”
Az ENSZ adatai szerint 1946-ban még 145 ezer keresztény palesztin élt a térségben. Az első palesztin menekülthullám során, 1948-ban 75 ezer keresztény hagyta el az otthonát. Ők vagy a Jordániához tartozó Ciszjordániába, vagy az akkor egyiptomi fennhatóság alatt lévő Gázába költöztek, ahol akkor egy 35 ezer fős keresztény közösség élt. Az elköltözők mellett nagyjából 39 ezren Izraelben maradtak. A történelmi múlt a gázai keresztény közösség összetételében is megmutatkozik. A legrégebbi csoport azokból áll, akik már 1948 előtt is itt éltek. Az első hullám – második közösség - 1948-ban érkezett, a harmadik pedig az oslói megállapodások aláírása, 1993 után.
A mostani háború napjaiban Ferenc pápa már többször felhívta telefonon a gázai Szent Család plébániát, ahol nagyjából ötszázan kerestek menedéket, keresztények és muszlimok egyaránt. A katolikus missziót a 28 éve a Közel-Keleten élő, argentin származású Gabriel Romanelli atya vezeti. „A békével semmi sem vész el, háborúval minden elveszhet” – mondta az atya, idézve II. János Pál pápa azon szavait, amiket először XII. Pius mondott, amikor a békéért közös imára hívta a hívőket. De az otthonukat vesztett emberek nemcsak a XX. században épült római katolikus templomban találnak oltalmat. Vallástól függetlenül szintén sokan, Gáza legrégebbi templomában, az V. század elején épült görög ortodox Szent Porfíriosz templomban húzták meg magukat. „A háború nem ismer vallást” – fogalmazott Éliász atya. Bár a templomot az iszlám hódítások után átalakították mecsetté, de a 12. századi keresztes hadjáratok idején, kikeresztelkedett. A Gáza püspökéről, a 420-ban meghalt Szent Porfírioszról elnevezett templom először akkor került be a hírekbe, amikor valakik elterjesztették, hogy találat érte az épületet az izraeli légicsapásokban. De a hírről hamar kiderült, hogy álhír. Ezt cáfolandó, a templom dolgozói a pénteki istentiszteletről emailben is tájékoztatták a hívőket. Mára azonban az álhírből valóság lett, csütörtökön bombatámadás érte az épületet.
Egy 2017-es statisztika szerint a térségben 46 850 keresztény élt, közülük nagyjából 1300-an Gázában, de a legújabb hírek úgy szólnak, hogy már csak ezren maradtak
– írja a Jewish Virtual Library. Az itt élő keresztényeknek a legutóbbi időkig fontos szerepük volt az oktatásban, és az egészségügyben. Az Ahli Arab kórházat, ami eredetileg Baptista Egészségügyi Központ volt, 1988-ban alapították. A „Saint John” Szemklinika, aminek a központja Jeruzsálemben van, 1992 óta van jelen Gázában. A kórház új épületét 2016-ban adták át, a munkálatokat Katar fizette. Gázában öt keresztény iskola működik, négy katolikus és egy ortodox. Nagyjából 3000 diák tanul bennük, több mint 90 százalékuk muzulmán.
