Még nem ült el a döbbenet, amelyet a Hamász palesztin terrorszervezet vérengzése keltett. De nem árt, ha tudjuk: ezzel a betűszóval Magyarországon is létezik szervezet, a Hazafias Magyarok Szövetsége, közismert rövidítéssel: HAMASZ. Alapítója a Szabadság téri Hazatérés templomának lelkésze, ifj. Hegedűs Lóránt.
A névadás természetesen nem véletlen, hiszen ifjabb Hegedűs – barátainak és harcostársainak egyszerűen: Kislóri – palesztinok iránti rokonszenve és zsidók iránti ellenszenve köztudott, és nemcsak a Magyarországi Református Egyházon belül. Hegedűs a MIÉP országgyűlési képviselőjeként 2001-ben egy Ébresztő nevű kerületi lapban a zsidók, ahogy ő nevezte őket, a "galíciai jöttmentek" kirekesztésére szólított fel. Emiatt – mentelmi jogának felfüggesztése után – 2002 júniusában a Központi Ügyészség vádat emelt ellene. Első fokon másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, másodfokon viszont 2003. november 6-án felmentették.
Ifj. Hegedűs lelkipásztor később sem tétlenkedett. 2013-ban a Zsidó Világkongresszus közgyűlésének első napjára szervezett egy látványos akciót. Mivel egyháza megtiltotta ezen a részvételét, a rendezvényt országgyűlési képviselő felesége vezette le. Bejátszottak viszont egy kis részletet annak beszédéből, aki "ma nem lehet itt". A hangszórókból ifj. Hegedűs Lóránt hangján elhangzott az a Petőfi-idézet, amellyel Simón Peresznek, Izrael akkori államfőjének üzent: "Foglalod a kurvanyádat, de nem ám a mi hazánkat!".
Ifj. Hegedűs ellen többször is folyt fegyelmi eljárás saját felekezetén, a Magyarországi Református Egyházon belül. Legutóbb azért, mert 2013. november 3-án Horthy-szobrot avatott a templomában. A rendezvényt nemvárt hazai és nemzetközi tiltakozás követte, így a Magyarországi Református Egyház vezetői sem hallgathattak. Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke a dél-koreai Puszanból írta, hogy "szomorúan és megütközéssel" olvasta a híradásokat. A Dunamelléki Egyházkerület püspöke, dr. Szabó István pedig kiadott egy nyilatkozatot, mely szerint: "az illetékes egyházmegye esperesét sürgősséggel fegyelmi felelősség megállapítására kértem fel".
Az eljárás során az egyházi bíróság megállapította, hogy Hegedűs szoborállítása "az evangélium mértéke szerinti tiszta erkölcsbe" ütközik, ezért írásos megrovást kapott. Abban, hogy az egyházi bíróság ennyire enyhén ítélte meg tetteit, nagy szerepe volt annak, hogy édesapját tisztelet övezte az egyház bizonyos köreiben. Dr. Hegedűs Loránt 1991 és 2002 között a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke volt, 1991 és 1997 között pedig a református főpásztori tisztséget is betöltötte.
Ifj. Hegedűs apjának 2013-as halála óta érezhetően visszafogottabb. De a palesztinok iránti rokonszenve nem csökkent. Szabadság téri templomában vendégül látta a palesztin nagykövetet, akivel nagy egyetértésben szidták – sose találnák ki – a zsidókat. A Hazafias Magyarok csoportja ma is él a szociális médiában, bár újabban kevesen látogatják az oldalukat.
Ifj. Hegedűs 2022 decemberében felemelte szavát Budaházy György és társai „jogi meghurcoltatása” ellen. Leszögezte: Magyarországon csak akkor lehet igazi szabadságról beszélni, ha Budaházyék elhagyhatják a börtönt. Lám, a Szabadság téri lelkész szava a legmagasabb szinten nyert meghallgatást. És itt nem a Teremtőre gondolok, hanem a Sándor-palotára.
Novák Katalin köztársasági elnök eljárási kegyelmet gyakorolt a Hunnia-per érintettjei ügyében, megszüntette az eljárást ellenük. Budaházy már szabad, igazi magyar virtussal, lóra pattanva távozott a váci fegyházból.
Ahogy ifj. Hegedűs mondani szokta, él még a magyarok istene.