Magyarországon fogyóban a munkaerőtartalék: a KSH jelenleg már csak 280 ezer körülire teszi a potenciálisan munkába állíthatók számát, míg 2015-ben még félmillióan, 2010-ben több mint 700 ezren voltak. A feszes, alacsony munkanélküliség jellemezte munkaerőpiacon a foglalkoztatási igény kielégítéséhez B tervre lett szükség, mert az A terv, ami a magyar munkavállalókra támaszkodott volna, már nem működik. Ha a munkaadó itthon nem talál, akkor külföldön kereshet munkavállalót, ez a lehetőség több éve adott, azonban körülményes volt a vendégmunkások behozatala, korábban ez 3-5 hónapba is telhetett.
Szükség volt a gyorsításra, ennek elősegítésére született meg az az egyszerűsített eljárás, amivel lényegesen lerövidítették a folyamatot, és a korábbi kör is bővült, már 15 nem EU-s országból is engedélyezett a munkaerőimport - vázolta a aktuális helyzetet nyitó előadásában Kovách Endre, a Prohumán 2004 Szolgáltató és Tanácsadó Kft. EU-n kívüli munkavállalókért felelős igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának a munkaerőimportról rendezett online konferenciáján. Az ide érkező vendégmunkásokkal az eddigi tapasztalatok szerint elégedettek a munkáltatók, gyorsan tanulnak, jól dolgoznak, helyzetükből adódóan szívesen vállalnak túlórát, munkájuk termelékenysége akár 30 százalékkal is felülmúlja a mellettük dolgozó magyar munkavállalókét – osztotta meg tapasztalatait a külföldi munkavállalókról Kovách Endre.
Az előadók többsége egyetértett azzal, hogy mára kikerülhetetlenné vált a külföldről érkezők magyarországi munkába állítása, bár ezzel némileg vitába szállt Pinczés Balázs, a HR-Network Egyesület vezetője, aki szerint Magyarországon nem is annyira munkaerő, mint inkább munkabérhiány tapasztalható. Megkockáztatta, hogy
ha 20-30 százalékkal magasabbak volnának a hazai bérek, akkor nem is tapasztalnánk ilyen mértékű munkaerőhiányt.
A jelenlegi helyzet ismeretében teljesen valósnak nevezte azokat a politikusoktól származó kijelentéseket, hogy akár 500 ezer vendégmunkás is dolgozhat a a közeljövőben Magyarországon. Ettől nem teljesen függetlenül azt is elmondta, hogy érdemes volna sokkal többet foglalkozni a külföldön munkát vállaló magyarok hazacsábításával. Kontinentális kitekintésben ehhez hozzáfűzte, hogy egész Európában egyre növekszik a munkaerőhiány.
Nemrégiben 23 olyan hazai cégnél készült felmérés, ahol nagyobb számban foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat, és ebből kiderült: kivétel nélkül elégedettek a vendégmunkásokkal. Valóban dolgozni jöttek ide, keresetük jelentős részét hazautalják.
Rendkívül kicsi – 1-3 százalékos – a lemorzsolódás,
és ez is leginkább egészségügyi okokkal hozható összefüggésbe. A felmérést ismertető Pinczés Balázs jelezte: nem olcsó, a magyarnál semmiképpen nem olcsóbb a vendégmunkások alkalmazása. Nem kizárólag azért, mert azonos bért kell kapniuk, hanem mert fizetni kell utaztatásukat (repülőjegyek), szállásukat és a tolmácsokat. Ez is jelzi, hogy alkalmazásuk valóban kényszerű.
Több előadó is szóba hozta, hogy november elsején lépett volna életbe a vendégmunkástörvény, amelynek bevezetését elhalasztották. Ebben
2+1 évben maximálták volna a külföldről érkezők itteni munkavégzési idejét.
Ahogyan az is: rendkívül jó tapasztalatokat szereztek a munkaadók Szerbiából és Ukrajnából érkező munkásokkal kapcsolatban, de az ezekről a helyekről érkező munkaerőimportot „az idő elmosta”, részben az orosz-ukrán háború, valamint az emelkedő szerbiai átlagbérek miatt.
Meghátrált az Orbán-kormány, visszavonja a vendégmunkástörvénytElfogyott a magyar melós, jöhetnek a vendégmunkásokMint kiderült, a minősített HR szolgáltatók már 60-70 nap alatt képesek munkába állítani a külföldről érkezőket, és ennek az időnek az integrációra való felkészülés is része.
Némileg máshonnan közelített a témához Horváth Tamás, a Menton Jobs vezetője, aki azzal a kijelentésével nem keltett meglepetést, hogy a hazai jövedelmi viszonyok miatt Magyarország sok állam munkavállalói számára nem célország. Viszont újszerű volt, amikor arra figyelmeztetett, hogy a munkaerőimport a nálunk fejlettebb EU-s tagállamokban is általánossá vált, ezt jelezte – a háborús ok mellett – az ukrán munkavállalók eltűnése Magyarországról. Ugyanez megtörténhet olyan külföldi munkavállalókkal – Fülöp-szigeteki, indonéz, mongóliai, kirgiz –, akik eddig a magyarországi cégeket választották.
Ahonnan érkeznek
A jelenleg 80 ezret meghaladó számú vendégmunkás közül állampolgárságuk szerint messze a legtöbben Ukrajnából érkeztek, rajtuk kívül is az szomszédos EU-országok, valamint Szerbia a meghatározó, de Kínából, Vietnámból, valamint Indiából is jelentős számban érkeztek. A külföldi munkaerő idehozatalával foglalkozó magyar cégek a jó tapasztalatok miatt ajánlják megbízóiknak a Fülöp-Szigetekről, Indonéziából, Kirgizisztánból, Georgiából és Mongóliából érkező munkavállalóikat. A Fülöp-szigeteki és az indonéz munkavállalók a legkedveltebbek. Rajtuk kívül Oroszországból, Belaruszból, Észak-Macedóniából, Montenegróból, Bosznia-Hercegovinából, Kazahsztánból, de Kolumbiából, Venezuelából és Brazíliából is érkezhetnek külföldi munkavállalók.
Rég volt, de igaz volt
Már a rendszerváltás előtt viszonylag nagy számban érkeztek külföldi munkavállalók – kubaiak és vietnámiak – Magyarországra, ám nehéz eldönteni, hogy ezzel az akkori szocialista országok az egymás közötti jól politikai kapcsolataikat szerették volna ápolni, vagy munkaerőimportnak volt konkrét gazdasági oka és haszna is. A kubai munkásokról általános volt akkoriban a vélekedés, hogy nem a munka „élharcosai”, ellentétben a vietnámiakkal. A konferencia egyik előadója ennek kapcsán megjegyezte, hogy éppen az akkori munkavállalók miatt Magyarországnak kifejezetten jó a megítélése a százmilliós ázsiai országban.
