antiszemitizmus;Izrael;Hamász;Gázai övezet;Egyesült Királyság;

Hatékony a gyűlöletexport, antiszemita és Izrael-ellenes indulatokhoz vezetett a gázai konfliktus az Egyesült Királyságban

A sorozatban harmadik, immár több mint ötvenezer részvevővel lezajlott palesztinpárti tüntetést „gyűlöletmenetként” értékelte a rendőrért kiáltó brit belügyminiszter.

A szigetországban is csak nagyon rövid ideig tartott az egyértelmű rokonszenv Izraellel a Hamász október 7-i terrortámadása után. Rishi Sunak kormányfő nem változtatott ugyan első reakcióján, mely szerint Izraelnek „joga van megvédenie magát a sokkolóan brutális támadás után a nemzetközi jog szellemében”, de egyre több parlamenti képviselő áll ki a tűzszünet kihirdetése mellett. Elsőként a Skót Nemzeti Párt westminsteri frakcióvezető-helyettese, Mhairi Black szólított fel a harci cselekmények felfüggesztésének támogatására, mint ami a „legjobb, sőt talán az egyetlen módja megakadályozni a konfliktus ellenőrizhetetlenné váló eszkalációját”. Ezt a kormány elutasítja, helyette rövid, célratörő, humanitárius fegyvernyugvásokat támogat, lehetővé téve a Gázában rekedt brit állampolgárok távozását és a segélyszállítmányok bejuttatását.

A brit közvélemény fokozott figyelemmel követi a két nagy párt hozzáállását a mindkét oldali vérontáshoz. A multietnikus ország jelentős muszlim közösségének figyelmét nem kerülte el Sunaknak egy észak-londoni zsinagógában tett látogatása. Nehéz helyzetbe került az ellenzék vezére, Sir Keir Starmer, hiszen a Munkáspárt 198 fős parlamenti frakciójának immár több mint az ötöde követeli, hogy változtasson Sunakéhoz hasonlóan határozott tűzszünetellenes pozícióján. A volt emberi jogi ügyvéd különösen a Partygate botrány óta folyamatosan nagy fölénnyel vezet a felmérésekben. Most viszont a Muslim Census online közvélemény-kutatónak a létező 650 választókerületből 580-ra kiterjedő felmérése szerint az e rétegben regisztrált eddigi 71 százalékról 9 százalékra zuhant vissza a Munkáspárt támogatottsága, míg a Konzervatívok 9 százalékából 0,9 százalék maradt.

Kedden a rangos Külügyi Intézetben, a Chatham House-ban tartott beszédében Sir Keir két okot is megadott, amiért ellenzi a tűzszünetet. Az egyik, hogy a fegyvernyugvás azon a ponton fagyasztja be a helyzetet, ahol éppen tart, így a Hamásznak megmaradna az október 7-i támadást lehetővé tévő infrastruktúrája és katonai ütőképessége. A másik ok, hogy szerinte csak a meghatározott humanitárius célból elrendelt rövid tűzszünetekkel lehet elérni a palesztinok szenvedésének azonnali enyhítését. A Labour-vezetőnek kényes egyensúlyt kell teremtenie, ha meg akarja akadályozni az elődje, Jeremy Corbyn háttérbe szorításával keservesen kivívott pártegység megroggyanását. Felszólalását követően Sir Keir néhány újságírói kérdésre is válaszolt. Többször is elismételte, mennyire komolyan veszi a „kollektív felelősség” elvét. Feltehetőleg szankciók várnának az árnyék-kormánynak az irányvonaltól eltérő tagjaira. Jó hír, hogy a frontvonal egyetlen muzulmán tagja, Shabana Mahmood bejelentette: nem mond le. A legbefolyásosabb munkáspárti politikusok közül London muzulmán főpolgármestere, Sadiq Khan és a manchesteri városvezető, Andy Burnham is a tűzszünet mellett kötelezték el magukat.

Míg máris sok munkáspárti önkormányzati képviselő távozott a vita kapcsán, egy közismert honatya, Andy McDonald gyorsan a frakción kívül találta magát azután, hogy a legutóbbi hétvégén sorra került tömegtüntetésen a finoman szólva is ellentmondásos „From the river to the sea, Palestine will be free”, „A folyótól a tengerig, Palesztina szabad lesz” szlogent skandálta, amit a politikai jelrendszerben Izrael megsemmisítésére való felszólítással azonosítanak, a belügyminiszter pedig erőszakra való felbujtásként kezel.

Sunak miniszterelnök is menesztette fegyvernyugvásra biztató munkatársát, Paul Bristow-t.

A sorozatban harmadik szombati demonstráció, melynek során csak tizenöt őrizetbe vétel történt, ijesztően igazolta, milyen mértékben elszabadultak az indulatok Izraellel, de a nagy-britanniai, mintegy 300 ezres zsidósággal szemben is.

Az Egyesült Államokhoz, Franciaországhoz és más demokráciákhoz hasonlóan több száz százalékkal emelkedett meg az antiszemita incidensek száma, az egyetemeken, iskolákban, játszótereken, zsinagógák környékén egyaránt. Több zsidó iskola biztonsági okokból bezárta kapuit. A Community Security Trust (CST) zsidó szervezet az október 7-ét követő három hétben 805 antiszemita megnyilvánulást regisztrált, többet, mint korábban bármikor 21 nap leforgása alatt.

Ugyanakkor fellángolt a muzulmánokkal szembeni harag is, a The Observer vasárnapi lap ismeretei szerint ugyanezen idő alatt a tavalyihoz képest meghatszorozódott, 291-re emelkedett az iszlámellenes fellépések száma.

Súlyos szavaival sokakat hergelt fel Suella Braverman belügyminiszter, amikor „gyűlöletmeneteknek” nevezte a londoni és vidéki nagyvárosok utcáira vonuló tízezrek megmozdulását. A felforrósodott hangulat a Cobra nemzetbiztonsági tanács összehívására késztette a kormányfőt, attól való félelmében, hogy a közel-keleti események az Egyesült Királyságban is felbátorítják a terrorista csoportokat és más, radikalizálódott elemeket. Rishi Sunak felszólította a rendőrséget és a nemzetbiztonsági erőket, hogy többek között terrorista akciók szimulálásával készüljenek fel esetleges atrocitásokra.