Ingatlan;felmérés;lakásfelújítás;lakásfelújítási program;

- Elbizonytalanodtak a lakásfelújítók, stagnálnak a tervek

A háztartások 4,3 százaléka akar biztosan nagyobb összeget költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 20,5 százalékuk valószínűleg ugyanezt teszi.

A lakóingatlanukra következő egy évben nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma 2022 közepén érte el a csúcsot – derül ki a Gazdaságkutató Intézet Zrt. (GKI) felméréséből, amely negyedévente, ezer fős reprezentatív minta felhasználásával kérdez rá lakásvásárlási, lakásfelújításai és lakás-korszerűsítési tervekre. Legutóbb a mögöttünk álló októberben.

Az otthonfelújítási program 2022 végéig jelentős összegekkel támogatta a gyereket nevelő családok lakásfelújítását és azok korszerűsítését. A program kifutása a lakossági terveket alaposan megnyirbálta, ennek következtében 2023 elejére jelentősen visszaestek az ilyen irányú kilátások. Ugyanakkor a lakásfelújításra vonatkozó lakossági szándékok e program előtti időszakhoz (2019-2020) képest még így is erőteljesebbnek mutatkoztak – olvasható az erről készült elemzésben. Ez valószínűleg összefüggésbe hozható a nagyobb, korszerűtlenebb és kevésbé energia-hatékony lakóingatlanok megemelkedett rezsiköltségével, amit tulajdonosai az elszabaduló energiaárak miatt mérsékelni szeretnének.

A GKI megismételt felméréséből a 2023. októberi megkérdezés adatai alapján az derült ki, hogy

a háztartások 4,3 százaléka a biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 20,5 százalékuk valószínűleg ugyanezt teszi.

A legutóbbi negyedévet megelőző időszakban ugyanez a két arány 6,7 és 18,5 százalék volt. Azaz a biztosan vagy valószínűleg felújító családok aránya nem sokat változott az előző felméréshez képest, de ezekben a tervekben egyfajta elbizonytalanodás érezhető. A biztosan felújítást tervezők aránya meghatározó nagyságrendben csökkent, a csak valószínűleg ugyanerre törekvőké ugyanakkor emelkedett.

Az idézett felmérés megmutatta azt is, hogy az életkor előrehaladásával párhuzamosan csökken a felújítási szándék. Míg a 30 év alattiak körében 9 százalék a biztosan, 22 százalék a valószínűleg felújítást, korszerűsítést tervezők aránya, addig a 60 év felettiek esetében ez a két arány 2 és 14 százalék. Az egyes településtípusok között ebben a tekintetben nincs nagy különbség. A jövedelmi viszonyoktól aligha független, hogy az ország központi és dunántúli területein lakók jóval nagyobb arányban számoltak be felújítási tervekről, mint a keleti régiókban élő.

A milliárdosok kevesebbet adóznak a műkincsimport után, a lottó ötös is adómentes lesz, csökken a túrórudi áfája, de az élelmiszereket sújtó extraadók maradnak.