Egyáltalán nem lélegezhet fel a védelem és a vádlott attól, ha az ügyészséggel együttműködő, kiemelten fontos tanú – a köznyelvben: koronatanú – a bíróság előtti nyilatkozatában elkezd finomítani a korábban, a nyomozati szakaszban tett vallomásán.
Ahogy ez az eddigi jelek szerint a Völner-Schadl-ügyben is történt: mint arról beszámoltunk, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) ex-elnöke és Völner Pál ex-államtitkár korrupciós büntetőügyében a vádirat jelentős részben Schadl volt irodavezetője, F. Vivien vallomására épült. A nő a legutóbbi – tegnapi – tárgyaláson betegség miatt nem vett részt, korábban pedig a védői kérdésekre jobbára elismerte, hogy ő valójában nem látott tényleges pénzátadást Schadl és Völner között. A korrupciós kapcsolat létét csak Schadl György elmondásából ismerte, illetve vélelmezte. Magyar György ügyvéd szerint nagyon gyakran fordul elő, hogy az ügyészségi szakaszban tett vallomást a bíróságon kozmetikázva, megszépítve adja elő az együttműködő. Ugyanakkor Magyar lapunknak hangsúlyozta: tapasztalt bíró nem igazán verhető át ilyen fogásokkal. Eleve a bíró szabadon mérlegelhet a bizonyítékok között és ő dönti el, hogy a nyomozás során tett vallomás vagy a bíróság előtt elmondottak alapján építi fel az ítéleti tényállást.
Az ilyenkor szokásos menetrend szerint az együttműködést (magyar jogterületen a „vádalku” intézménye is csak a köznyelvben él, nem feleltethető meg az amerikai filmekből ismert jogintézménynek) a védő, a gyanúsított és az ügyészség is kezdeményezheti. Ehhez a gyanúsítottnak előbb el kell ismernie az ügyészség vádját és megállapodik a büntetésről – vagy éppen arról, hogy mentesül a büntetés alól, azaz a gyanúsítottal szemben nem emel vádat az ügyészség ahogy F. Vivien esetében történt – ezt követően a megállapodás előtt részletes gyanúsítotti vallomást kell tennie, amit utána jegyzőkönyvbe foglalnak. Fontos garanciális elem, hogy amennyiben az együttműködés mégsem jönne létre, úgy az ügyész nemcsak, hogy nem használhatja fel az így keletkezett iratokat, jegyzőkönyveket a bíróság előtt, ám a perben még csak nem is utalhat arra, hogy volt ilyen megegyezési kísérlet. Viszont ha megszületik a megegyezés, és az együttműködő a bíróságon fenntartja a jegyzőkönyvben foglaltakat, úgy azt a bíró már teljeskörűen felhasználhatja az ügyben.
Schadl-Völner-ügy: A koronatanú gyakran nem emlékszik arra, hogy ki hozta létre a kifizetéseket rögzítő mappákatMagyar György szerint teljesen megszokott, pszichológiai jelenség, hogy az együttműködők a bíróságon már óvatosabban fogalmaznak. A nyomozati szakaszban ugyanis az eljárás alá vont érdeke, hogy minél részletesebb, elkendőzés nélküli vallomást tegyen. Annál nagyobb az esélye ugyanis arra, hogy ügyészség úgy látja, felhasználhatja a vallomását, így a tanúvallomásáért cserébe megúszhatja a büntetőeljárásból származó, jóval nagyobb hátrányt.
A rendszerint jóval későbbi bírósági szakaszban viszont már jellemzően dolgozik benne a felelősségtudat – netán kapott is valamilyen pressziót a bűntársaitól, hozzátartozóitól – és próbál szépíteni a vallomásában.
Azonban nagyon fontos, hogy ő itt tanú, azaz a vádlottal ellentétben büntethető hamis tanúzásért, tehát nem mondhat valótlanságot. Ráadásul azzal aligha mentené meg a bűntársát. Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter és gyakorló büntetőügyvéd lapunknak hangsúlyozta, ilyen esetben indulhat hamis tanúzásért eljárás, míg a bíró az eredetileg szerződésben megállapodott, jegyzőkönyvben rögzített vallomását pedig ugyanúgy fel tudja használni a bíróság az alapperben. Bárándy Péter szerint nagy terhet venne le a bíróságokról ha minél több ilyen együttműködésre kerülne sor, ám a jelenlegi helyzetben ez legtöbbször csak nagyon nehézkesen jön össze. Ehhez ugyanis a védő és az ügyész közötti bizalomra van szükség, ám a mai politikai klímában már többségében nincs meg a hivatásrendek közötti bizalom.
Autókat, kishajót és kisrepülőt foglaltak le Schadl Györgytől, a bíróság jövő héten meghallgatja Süli JánostA vádirat szerint F. Vivien mint Schadl György bizalmi embere „teljes mértékig tisztában volt azzal, hogy Schadl a legális bevételei mellett rendszeresen jut törvénytelen, azon belül is részben korrupciós bűncselekményből származó pénzekhez, illetve ő maga is fizet ki különböző hivatalos személyeknek nagyobb összegű készpénzt korrupciós kapcsolat keretében.” A vádirat ugyancsak megállapítja: F. Vivien tisztában volt azzal, hogy „Schadl György korrupciós kapcsolatban áll Völner Pál II. rendű vádlottal, akinek ennek keretében rendszeresen több millió forint készpénzt ad át, aki ezért hivatali helyzetéből adódó lehetőségeit kihasználva Schadl György érdekeinek megfelelően tevékenykedik.”
Süli Jánost is meghallgatják
Lefoglalta a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korrupcióval vádolt exelnökétől a korábban már fellelt és zár alá vett autókat, illetve egy kishajót – derült ki a Völner-Schadl ügy tárgyalásának csütörtöki napján. A bíróság elvileg folytatta volna a koronatanúként szereplő F. Vivien távmeghallgatását, de a nő betegség miatt nem vett részt a tárgyaláson. A tárgyaláson Schadl György hosszan vitatta a lefoglalásokat Tóth Erzsébet bírónő előtt. Az MBVK volt elnöke ugyanis nem értette, hogy ha a vádirat szerint ő 900 millió forinthoz jutott az általa helyzetbe hozott végrehajtók kinevezése miatt, akkor miért kétmilliárd forint értékű vagyont foglalt le nála a NAV. A per november 7-én folytatódik, előre láthatóan az ügy egyik mellékszálának a bizonyításával, amikor a bíróság tanúként hallgatja meg Süli János volt paksi bővítésért felelős minisztert. Schadl György és Völner Pál ugyanis egy vízzel működő motor találmánnyal házalt a minisztériumoknál, így Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárnál, valamint Sülinél.
