Az utóbbi néhány évben nagyon megnőtt a menhelyekre leadni kívánt kutyák száma. A lapunk által megkeresett állatvédők ennek okát abban látják, hogy a covid alatt rengeteg család fogadott örökbe állatot, hiszen otthon voltak, unatkoztak, volt idejük, hogy sétáltassák a kutyát, sőt kifejezetten vonzónak tűnt, hogy erre hivatkozva ki lehetett mozdulni a lakásból. A járvány azonban lecsengett, az élet nagyjából visszatért a korábbi kerékvágásba, és a kis kedvenc sok helyen nyűggé vált. Ezt a helyzetet tovább rontotta az infláció, ami egyre nehezebb anyagi helyzetbe sodort nagyon sok családot, és sok helyen már nem jut pénz a kutya, cica etetésére, orvosi ellátására.
– Naponta minimum 3-4 kutyát akarnak leadni
– nyilatkozta lapunknak Kovács Violetta, a Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány elnöke.
Indok persze mindig van, hogy miért akarnak szabadulni a kutyától, sokan azt gondolják, hogy az állat egy kerti dísz, és amikor rájönnek, hogy foglalkozni kéne vele, akkor az a legegyszerűbb megoldás, hogy hívják a menhelyet: vegye át. - Ha valaki tőlünk fogadott örökbe kutyát, akkor mindig visszavesszük, mert úgy vagyunk vele, hogy egy életre vállaltunk érte felelősséget. Ha telt házunk van a 60 fős állatotthonunkban, akkor igyekszünk önkénteseknél vagy panzióban elhelyezni a létszám feletti ebeket – de van egy határ, ami után már képtelenség továbbiakat fogadni. Pillanatok alatt elfogy az adó 1 százalékokból befolyt összeg, és akkor a már befogadott kutyáinkat sem fogjuk tudni tovább tartani - ondta az elnök. Hozzátette, óriási probléma az is, hogy ezzel párhuzamosan az örökbefogadások száma visszaesett. Míg korábban egy-egy hétvégén 6-8 család is megjelent ismerkedni a kutyákkal, most alig vannak érdeklődők. - Ugyanakkor a szaporítás továbbra is virágzik, bár az állatvédelmi törvény szerint ez bűncselekmény. Ezek a telepek az erdő mélyén lapulnak, nehezen felderíthető helyeken. Az itt megszülető kölyköket, ha nem tudják értékesíteni, akkor nemes egyszerűséggel kidobják, és ez még a jobbik eset, mert olyan is van, hogy fejbe verik, és elássák őket. Borzalom, ami ebben az országban történik...
– Valóban megugrott a kirakott kölykök száma, és ami nagyon durva, hogy már nemcsak mindenféle többgenerációs keverékekről beszélünk, hanem komplett fajtatiszta almoktól is szabadulni szeretnének az emberek
– számolt be lapunknak Schwabisch Diána, a Dius Cumizdája Kölyökmentő Alapítvány elnöke.
- Sok évvel ezelőtt a kölyökmentés volt a fő profilunk, de most már mindenkinek megpróbálunk segíteni, akinek tudunk. 100-150 állattal dolgozunk, ez jóval több, mint amennyire normális kapacitásunk lenne, de még így is jobb nekik, mint az utcán vagy zacskóban kidobva végezni… Amikor a kölykök már önállóan esznek, megkapják az oltásaikat, és gazdit keresünk nekik. Egyelőre elég szépen sikerül a gazdikeresés, ebben az is közrejátszik, hogy megpróbálok a realitások talaján maradni ezzel kapcsolatban. Nekem nem eltökélt szándékom, hogy minden kutyámat kanapéra fektessem, mert azt gondolom, hogy egy saját udvar is jobb annál, mint hogy láncra verve egy vashordóban vegetáljon az állat. Viszont az utókövetést nagyon szigorúan vesszük, az állatokat kizárólag ivartalanítási kötelezettséggel adjuk gazdához - tájékoztatott az elnök. Az állatvédő azt is hozzátette, hogy az ivartalanítás kérdésében nagyon kettészakadt a társadalom. Az emberek többsége egyre fontosabbnak tartja ezt, egyre könnyebben eljut hozzájuk ez az üzenet. - Viszont van egy réteg, amelyik a leginkább problémát jelent az állatvédelemben, ott lehetetlen ezt az információt átvinni, mert ők egészen más gondokkal küzdenek. Egy mélyszegénységben élő, öt gyereket nevelő roma családban teljesen felesleges regényt mesélni az ivartalanítás fontosságáról, mert az egész havi bevételük nincs annyi, hogy megműttessék a kutyát.
Schwabisch Dius szerint ha valaki kóbor állatot talál, akkor a legfontosabb a türelem. Ha 16 menhelyről visszautasítják, akkor fel kell hívni a 17-et. - Meg kell érteni, hogy aznap nemcsak én találtam állatot. Az idei szezonban volt olyan nap, amikor 78 (!) kismacskát kellett volna befogadnunk. Az állatvédők kapacitása is véges - mondja. Az elnök azt javasolja, hogy ha valaki lát az utcán egy egészséges, felnőtt kutyát, de tudja, hogy nem viheti haza, nem biztos, hogy bele kell állnia a történetbe. Ha viszont látszik, hogy az állat kölyök vagy sérült, tehát valószínűleg nem képes önállóan túlélni egy napot sem, akkor fényképezni, posztolni, telefonálni kell addig, amíg nem talál neki befogadó magánszemélyt vagy szervezetet.
A magyar háztartások 71 százalékában él valamilyen állat. Az Állatorvostudományi Egyetem a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet segítségével végzett idei kutatása szerint négy állattartó háztartás közül háromban van kutya – az összes magyar háztartás nagyjából 56 százalékában –, macska pedig minden másodikban. A hazai lakosság az állatvédelmet fontosnak tartja: egytől tízig tartó skálán 7,38 pontot kapott ez a téma. A kutyatartó háztartások aránya 2018-ban még csak 36 százalék volt.