Putyin szól Orbán szájával, és ezt már nem is leplezik

Az Európai Unió ukrajnai háborúval kapcsolatos terveivel szemben a magyar fél alternatív megoldást sürget, amely az azonnali tűzszünet és béketárgyalások megkezdése mellett egy „új európai biztonsági architektúra felépítésére irányul” – hangoztatta Orbán Viktor a Türk Tanács pénteki ülésén, lényegében az agresszor Moszkva álláspontját képviselve az ügyben.

Asztanai beszédében Orbán egyúttal nyilvánvalónak nevezte, hogy az elmúlt másfél évben „kudarcot vallott az Ukrajnával kapcsolatos európai stratégia”, amely szerint Kijev pénzügyi és katonai támogatását az ukrán fél győzelméig fenn kell tartani. A miniszterelnök szerint „olyan békét kell elérni, amely megnyugtató Ukrajna számára, és elfogadható az oroszoknak is”. Orbán meggyőződését fejezte ki, hogy „az új európai biztonsági struktúrában Törökországnak és rajta keresztül a türk világnak is meg kell jelennie”. Ezen a ponton külön megköszönte Recep Tayyip Erdogan török elnöknek „azokat az erőfeszítéseit, amelyeket az európai béke helyreállítása érdekében tett”.

Bevezetőjében a magyar miniszterelnök rövid külpolitikai elemzést adott, amely szerint a jelenleg világszerte fellángoló konfliktusok fényében az Európai Unió gazdasági téren a blokkosodás és a konnektivitás elmélete között őrlődik, s a magyar fél egyértelműen az utóbbi mellett áll ki. A miniszterelnök méltatta a türk államok szerepét a nemzetközi konfliktusok mérséklésében, és kijelentette: ennek jegyében szeretné Magyarország is folytatni a Türk Tanácsban (hivatalosan megfigyelői státuszban) végzett munkáját.

Magyarázkodásra kényszerülhet a magyar kormány amiatt is, hogy Orbán ott ült a Türk Tanácsban, amikor a térség muszlim államai testületileg elítélték Izraelnek a Hamász szervezete elleni háborúját – miközben Budapest szavakban Izraelt támogatja. Orbán nyilvánosan akkor sem ellenkezett, amikor a Hamászt pártoló Erdogan török elnök tűzszünetre szólított fel.

Említésre méltó még, hogy a miniszterelnök sok sikert kívánt Ilham Aliyev azeri elnöknek a térség stabilizálása érdekében végzett munkájához és az azerbajdzsáni hadsereg által néhány hónapja teljesen megszállt Hegyi-Karabah újjáépítéséhez, ahonnan a szakadár enklávéjuk eleste után 120 ezer keresztény örmény menekült Örményországba, a muszlim vallású Azerbajdzsán autoriter rezsimjének legnagyobb megelégedésére.

A tanács külügyminiszteri üléséről beszámolva Orbán Viktor után Szijjártó Péter is a konnektivitás bajnokának nevezte a Türk Államok Szervezetét. „Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között, s Magyarország kész ennek az európai pillérévé válni” – mondta a tárcavezető, bejelentve, hogy a magyar kormány százmillió euróval (mintegy 38 milliárd forinttal) csatlakozni fog a türk befektetési alaphoz, amelyben szerinte komoly potenciál rejlik. Elmondta, hogy Budapest lesz november végén a házigazdája a szervezet közlekedési konnektivitási programja következő szakértői ülésének.