háború;Orbán Viktor;Azerbajdzsán;gratuláció;Hegyi-Karabah;etnikai tisztogatás;Türk Tanács;

Orbán Viktor gratulált az azeri elnöknek a Hegyi-Karabah elleni háborús agresszióhoz

Nem túlzás a cím, a miniszterelnök elismerően nyilatkozott a keresztény örmények elleni etnikai tisztogatásról.

Orbán Viktor is beszédet mondott pénteken a Türk Tanács állam- és kormányfői szintű asztanai ülésén, ezen pedig nem kevesebb történt, mint hogy az önmagát keresztényként definiáló kormányfő kifejezte gratulációját az azerbajdzsáni örményellenes háborús agresszióhoz.

A miniszterelnök szó szerint a következőket mondta köszöntőjében:

„Szeretném megragadni az alkalmat, hogy sok sikert kívánjak Ilham Alijev elnök úrnak a térség stabilizálása érdekében végzett munkájához és sok sikert a karabahi újjáépítési munkálatokhoz is. Gratulálunk, mélyen tisztelt elnök úr!”

A „stabilizálás” alatt a következő történt idén szeptemberben: Azerbajdzsán „terrorellenes” akciónak nevezve villámháborút indított a túlnyomó többségében keresztény örmények lakta Hegyi-Karabah ellen, amelynek következtében mintegy százezer ember volt kénytelen elmenekülni a térségből. Hegyi-Karabah fővárosa, Sztyepanakert gyakorlatilag teljesen kihalt, az autoriter azeri vezető pedig október 15-én ünnepélyesen megtaposta a hegy-karabahi zászlót és felhúzta az azerit. Az azerbajdzsáni blokádnak tudható be egyebek között az is, hogy egy üzemanyagtározónál történt detonáció következtében legkevesebb 125-en meghaltak és több százan megsérültek. Az azerbajdzsáni agressziót az Európai Unió határozatban ítélte volna el, amit azonban az Orbán-kormány megvétózott, mondván, hogy a szövegben úgymond „azeriellenes” állítások vannak.

Külön figyelemre méltó tény, hogy bár az Orbán-kormány a szólamok szintjén világszerte védelmébe veszi a keresztényeket, ez valamiért soha nem jön össze, ha Örményországról van szó. Arról az Örményországról, amelyik nem mellesleg a világ legrégebbi keresztény országa, 301 óta államvallás a kereszténység. Tizenegy évvel ezelőtt ez sem volt az akadálya annak, hogy Magyarország átadja Azerbajdzsánnak a baltás gyilkos néven hírhedté vált Ramil Safarovot, hogy a hazájában töltse le azt az életfogytiglant, amelyre Magyarországon ítélték. Az azeri hadsereg őrnagya 2004-ben Budapesten a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen előre megfontolt szándékkal meggyilkolta – egy baltával lefejezte – örmény tiszttársát, Gurgen Margarjant. Egy NATO által szervezett angol tanfolyamon voltak itt. A baltás gyilkos az Azerbajdzsánba való visszatérése után azonnal hősnek kijáró fogadtatást, amnesztiát, lakást és életjáradékot kapott. Mindezek után 2017-ben kiderült, hogy a Safarov átadása előtti és utáni időszakban több mint hétmillió dollárt utaltak át egy MKB-s számlára, valószínűleg az Azeri Pénzmosoda művésznéven ismert pénzmosási és befolyásolási kísérlet keretében. Szijjártó Péter korábban úgy nyilatkozott, hogy „sumák”, aki a pénzt összeköti a baltás gyilkossal.

Orbán Viktor mai asztanai beszédében mindezek mellett kifejezte „a magyar emberek tiszteletét” Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek a Török Köztársaság megalapításának 100. évfordulója alkalmából. Elmondta azt is, hogy az európai politikát súlyos kihívások uralják. Európai nézőpontból a globális biztonság a hidegháború vége óta most van a legrosszabb állapotban. Az Európai Unió országaiban a terrorfenyegetettség egyre súlyosabb, és a migráció lökéshullámait nem tudjuk megállítani Európa határainál – az egyetlen kivétel Magyarország – hangoztatta, hozzátéve:

„a világgazdaság rövid időn belül kétszer is fejre állt, egyszer a COVID, egyszer pedig Ukrajna miatt”.

A miniszterelnök mindezek után arról is beszélt, az európai „dilemma” jelenleg úgy hangzik, hogy „a világgazdaság blokkosítása vagy a globális összeköttetések, a konnektivitás fejlesztése” képezik-e Európa érdekét. Itt Orbán Viktor azt mondta, hogy két irányzat van (mintha az Orbán-kormányon kívül lenne egyetlen másik uniós tagállam, amelyik konnektivitás címén látványosan a kelet felé kacsingat - a szerk.), s Magyarország az utóbbiba tartozik.

A kormányfő beszédében megerősítette azt is, hogy Magyarország készen áll a Türk Befektetési Alap munkájában való részvételre, és fenntartja a korábbi vállalását a százmillió eurós hozzájárulásának megtételére.