Súlyos állítások szerepelnek a szerb hatóságokról az eredetileg 2028-ig titkosított magyar tájékoztatóban, a KKM hallgat

„Ugyanolyan összeollózott, propagandisztikus anyag, mint amilyen az ellenzék Egyesült Államokból való finanszírozásáról szólt” – minősítették a lapunk által megkérdezett nemzetbiztonsági szakemberek a NIK írását.

Nem válaszolt a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium arra, hogy továbbra is támogatja-e Szerbia EU-s csatlakozását azok után, hogy a Nemzeti Információs Központ (NIK) napokban titkosítás alól feloldott, A szerb-magyar határtérségben tapasztalható illegális migráció nemzetbiztonsági vetületei című tájékoztatójában súlyos állítások olvashatóak a szerb hatóságokról.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a múlt hét elején jelezte, hogy kezdeményezte a NIK-tájékoztató titkosságának a feloldását, majd a jelentés – jókora eltakart szövegrészekkel – csütörtökön került ki a nemzetbiztonsági bizottság oldalára.

Továbbá az is, hogy a felfegyverzett csoportok felségterületeire a szerb rendőrség sem mer bemenni, hanem Belgrádból küldött különleges műveleti egységek mernek szembeszállni velük.

Mindez azért sem mellékes, mert az Orbán-kormány biztonságos országnak tartja Szerbiát, és erre hivatkozva tartja fel, illetve toloncolja vissza a magyar belterületen elfogott menekülteket. Dacára annak, hogy a NIK tájékoztatása szerint a határzáron áttoloncolt menekültekre „azonnal lecsapnak” ezek a szervezetek – bár, hogy ez pontosan mit jelent, nem derül ki a szövegből. Igaz, más sem igazán. A tájékoztató ugyanis csak nagy általánosságban és feltételesen beszél arról, hogy a migráció útvonalait terrorista hálózatok használhatják, illetve konkrétumok nélkül utal arra, hogy az embercsempészetből származó haszont terrorfinanszírozásra is használhatják.

„Eleve nincs olyan, hogy egy titkosszolgálati értékelő-elemző anyagban feltételes módban fogalmazzanak” – írta körül egy forrásunk – az legfeljebb hangulatkeltésre jó, ám döntés-előkészítésre (például hol erősítsenek a rendőri jelenléten, vagy hol, milyen mélységi felderítésre van szükség) semmiképpen. Az egyik nemzetbiztonsági forrásunk erős fenntartásokkal fogadta a tálib titkosszolgálat állítólagos határ menti pozícióépítéséről szóló megállapításokat. Szerinte súlyosan ellentmondana mindenfajta szerb nemzeti érdeknek, hogy míg Bosznia-Hercegovina vagy Koszovó esetében „foglalkoznak” a Közel-keletről érkező iszlamistákkal, addig megengednék, hogy éppen az EU kapujának számító Vajdaságban pozíciókat építsenek ki maguknak a tálibok vagy más közel-keleti terrorcsoport. Ezzel ugyanis lenullázódna Szerbia EU-csatlakozásra való alkalmassága.

Az is kérdéses, hogy honnan származhat ilyen információ. Arról a „szakmában” nem tudni, hogy a tavaly nyáron létrehozott és sajátos mód a belföldi polgári szolgálatokkal együtt Rogán Antal miniszter alá rendelt NIK-nek ilyen komoly, mélységi terrorfelderítői kapacitásai lennének, ahogy az is kétséges, hogy a szerb fél maga adna át saját magáról kompromittáló információt. Forrásaink szerint a jelentés nyelvezete sem igazán emlékeztet titkosszolgálati anyagra, így például az afgán embercsempész csoportokat számokkal jelölik, míg a szolgálatoknál ez nem szokás. Kocsis Máté egyébként az állami rádióban a hét végén megismételte: déli határunknál jelen vannak a világszerte ismert terrorszervezetek képviselői, közöttük a tálib kormányzathoz sok esetben rokoni szálakkal köthető olyan személyek is, akik korábban terrorcselekményeket követtek el.