Novák Katalin teljes mértékben támogatja Svédország csatlakozását a NATO-hoz, szerinte a skandináv ország erősítené az észak-atlanti szövetséget, és több érv szól a tagsága mellett, mint ellene. A köztársasági elnök erről a NATO brüsszeli székházában tartott nemzetközi sajtótájékoztatón beszélt, miután találkozott Jens Stoltenberg főtitkárral.
Novák újságírói kérdésre megerősítette: Orbán Viktorral lezajlott hétfői megbeszélésükön a miniszterelnök biztosította róla,
hogy nem Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikálni fogja Svédország NATO-tagságát.
A 31 tagállamból már csak Magyarország és Törökország adós a svéd csatlakozási protokoll jóváhagyásával.
Az államfő megismételte:
a ratifikációról a magyar parlamenti képviselők döntenek, és köztük vannak, akik azt állítják, hogy Svédország elég hangosan elítélte a magyar demokrácia működését.
- Nem tudom, hogy segítene-e, ha a svéd kormány vagy a svéd politikusok megkeresnék a magyar kormányt és a magyar politikusokat, hogy meggyőzzék őket a (NATO-csatlakozásról szóló) döntés szükségességéről. Talán segítene - fejtegette Novák Katalin.
A témáról Jens Stoltenberg is kifejtette a véleményét, leszögezve: Svédország teljesítette a tagsági követelményeket, minél előbb csatlakozik a NATO-hoz, annál jobb, mert erősebbé és biztonságosabbá teszi a szövetséget. Miután Svédország - és az azóta már taggá vált Finnország - tavaly májusban jelentkezett az észak-atlanti szövetségbe,
minden tagország, köztük Magyarország is egyetértett azzal, hogy helyük van a szervezetben, hangsúlyozta.
A magyar köztársasági elnöktől azt is megkérdezték, hogy mit szól a magyar-orosz kapcsolatokat övező nyugati aggodalmakhoz. Novák Katalin megnyugtatta a kérdezőt: ő is, Magyarország is elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, “kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett”. Az Orbán-Putyin találkozóról megjegyezte,
hogy nincs és nem is lehet olyan kapcsolat a két ország között, amely aláásná Magyarországnak a NATO-val és az EU-val szemben vállalt kötelezettségeit.